A kongresszuson több gyógytorna előadás is lesz (főleg pénteken a C rehabilitációs szekcióban de nem csak ott)! Pontszerző gyógytornászok számára is! Néhányat a megjegyzésekhez bemásolok.
LCA plasztikát követő térdízületi stabilitás vizsgálata statikus és dinamikus egyensúlyi paraméterek alapján Horváth Ádám - Mintál Tibor - Molics Bálint 6+2 perc A-0255 LCA plasztikát követő térdízületi stabilitás vizsgálata statikus és dinamikus egyensúlyi paraméterek alapján Horváth Ádám - Mintál Tibor - Molics Bálint PTE Klinikai Központ, Mozgásszervi Sebészeti Intézet, Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikai Tanszék, Pécs
Háttér: Az utóbbi években a térd elülső keresztszalag pótlások száma növekvő tendenciát mutat, és a beavatkozással szembeni elvárások mind a betegek, mind a sebészek, gyógytornászok részéről egyre növekszik. Fontos a mozgástartomány és az izomerő helyreállítása, illetve a stabilitás és a propriocepció visszaállítása. A műtéti technika mellett elengedhetetlen tényező a megfelelő rehabilitáció alkalmazása, hogy a betegek mihamarabb visszatérhessenek a sérülés előtti életvitelükhöz, munkájukhoz, illetve a sportaktivitáshoz. Célkitűzés: Semitendinosus ínnal pótolt elülső keresztszalag műtétet követő, proprioceptív tréninget is magában foglaló rehabilitáció utáni felmérést végeztünk, statikus és dinamikus egyensúlyi paraméterek alapján, összehasonlítva az ép és érintett végtagokat. Módszer: Az intézetünkben 2009-2010 között 20 semitendinosus ínnal történt elülső keresztszalag pótláson átesett sérültet vizsgáltunk. Átlag életkor 35 év, 15 férfi és 5 nő. A műtétet követően átlag 12 hétig proprioceptív tréninget is magában foglaló gyógytornát végeztek. A felmérést Bretz típusú stabilométer segítségével végeztük, az így nyert adatokat táblázatban rögzítettük és 2 mintás T próbával elemeztük azokat. Eredmények: A feldolgozott adatok alapján nem találtunk szignifikáns különbséget az ép és érintett láb dinamikus és statikus egyensúlyi paraméterei között, az elülső keresztszalag musculus semitendinosus inával történő pótlás utáni rehabilitációt követően. Összefoglalás: A megfelelő műtéti technika és az azt követő rehabilitáció rendkívül fontos a sikeres keresztszalag pótláshoz. A propriocepció visszaállításának és fejlesztésének mind preventív, mind rehabilitációs területen kiemelt jelentősége van.
A-0272 Súlyos alsóvégtag sérült kislány rehabilitációs nehézségei Vadász Andrea* - Hrabovszki Nóra** - Baracsi Melinda* - Varga Marcell* *Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológia, Budapest **Zsófia Medical Eü. és Szolg. Kft.
Célkitűzés: Egy éve súlyosan sérült alsó végtag érintett kislány esetének bemutatása a kórházba kerülésétől napjainkig. Autóbusz légrugója roncsolta bal alsó végtagját. Mind az ér,- ideg képletek, izmok és a végtagot alkotó csontok sérültek. Számos műtéten esett át, míg az orvosoknak sikerült az amputációt elkerülniük. Egy hónapos intenzív osztályos kezelés után került át a Gyermektraumatológiai osztályra, ahol még két hónapot töltött el, majd otthonában házi betegápolás keretein belül folytatta a gyógytornát. Módszer: A trauma és az artériás érsérülés következtében átmeneti mentális funkciózavar alakult ki. Eleinte nem volt kontaktusba vonható, mely jelentősen nehezítette a munkánkat, ez az idő múlásával rohamosan javult. A gyerekosztályon a legfőbb feladatunk a kislány mobilizálása, a kontraktúra és decubitus profilaxis volt. Különböző eszközök segítségével próbáltuk minél színesebbé, érdekesebbé tenni a gyógytorna foglalkozásokat. Az ideg- és érsérülések miatt a lábbeli megválasztása nagy problémát jelentett és nehezítette mobilizációját is. Eredmény: Napjainkban is folytatódik a gyógytorna kezelése otthoni szakápolás keretein belül. Ortopéd cipőben, segédeszköz nélkül iskolába jár. Következtetés: A sérült, „esztétikai” végtagját élete végéig ápolnia és óvnia kell. A házi betegápolás előnyei, hogy a gyerek saját környezetében tudott rehabilitálódni. Megvalósult a ritka, de sikeres segítség kérése és nyújtása, a tapasztalatok megosztás a kórházi és házi betegápolásban dolgozó gyógytornász kollégák között.
A-0289 A rotátorköpeny szakadás akut diagnosztikájának problémája Tóth Zoltán* - Torkos Miklós Bulcsú** - Szabó István** *Kaposi Mór Oktató Kórház, Aktív Mozgásszervi Sebészeti Osztály, Traumatológiai Egység, Kaposvár **Kaposi Mór Oktató Kórház, Aktív Mozgásszervi Sebészeti Osztály, Ortopédiai Egység, Kaposvár
CÉLKITŰZÉS: Előadás célja, egy a rotátor köpeny (ROK) szakadás diagnosztikája során alkalmazott protokoll bemutatása, mely segítséget nyújthat a fiatal kollégáknak, a traumatológia ambulancián jelentkező vállsérülést elszenvedett betegek vizsgálatához, és a masszív ROK szakadás felismeréséhez. MÓDSZER: Az előadás során az elsődleges az akut ellátás során alkalmazott diagnosztikus protokollt mutatunk be, hiszen a vizsgáló először az ambuláns ellátás során a pontos diagnózis felállítás problémájával találkozik. Traumás esemény utáni vállfájdalom esetén az első és legfontosabb egy esetleges törést, vagy ficam kizárása, radiológiai vizsgálat alapján. Ezen előadásban ezekkel a patológiákkal nem foglalkozunk. Amennyiben a Rtg vizsgálat negatív eredményt ad, a vizsgálónak két fontos feladat van, egyrészt a masszív rotátorköpeny szakadás felismerése, másrészt a trauma miatt kialakuló befagyott váll szindróma megelőzése. A rotátorköpeny fizikális vizsgálata még akut fájdalmak esetén is lehetséges. Amennyiben a berotációs erő csökkenését észlejük („belly press teszt), ellenoldalihoz képest megnövekedett a kirotációt, vagy kirotációs erő csökkent, esetleg beteg a kirotált kart megtartani nem tudja a subscapularis, és/vagy infraspinatus szakadás gyanúja miatt, sürgős MRI vizsgálat javasolt. Amennyiben a szakadás kizárható, fájdalomcsillapító terápia mellett a gyógytorna megkezdése javasolt, a befagyott váll szindróma megelőzése miatt. EREDMÉNYEK: A fenti protokoll alkalmazásával traumatológiai ambulanciánkon számos friss masszív ROK szakadást sikerült akutan felismerni, és időben elvégezni a ROK rekonstrukciót. Mindezzel a jó funkcionális eredményt elérve, és megelőzve a későn felismert már rekonstruálhatatlan ROK szakadásokat. Az alapvető tényezők be nem tartása viszont postoperatív rehabilitációs nehézséghez, befagyott vállhoz, gyakran funkció csökkenéshez, vagy a fájdalmak súlyosbodásához vezethet. KÖVETKEZTETÉS: Rotátorköpeny szakadás eredményes kezeléséhez alapvető egy komplett kivizsgálási protokoll, melynek alkalmazásával lehetőségünk van a jó funkcionális eredmények elérésére.
A-0226 Scoliosisos betegek elongációs-derotációs kezelésének gyakorlata klinikánkon Hunya Zsolt - Kiss László - Bakó Katalin - Csernátony Zoltán DE, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Ortopédiai Klinika, Debrecen
Célkitűzés A scolioticus gerincdeformitások kezelésében a frontális és sagittális irányú eltérések korrekciója mellett fontos szerepe van a derotációnak mind a konzervatív, mind az operatív eljárásokban. Klinikánkon a Cotrel és Morel által 1964-ben lefektetett elveken alapuló EDF-technika helyi lehetőségekre adaptált változatát alkalmazzuk az idiopátiás scoliosisos betegek gyógytornája, műtéti előkészítése és sebészi korrekciója során. Előadásunkban ennek gyakorlatát ismertetjük. Módszer A derotációs erők átvitelét a gipszmintákhoz használt pántok helyett a törzs bőrén rögzülő széles sebragasztóval biztosítjuk, miközben a gerincet medenceövön és nyakszirt-áll mandzsettán át meghatározott nagyságú súllyal húzzuk. A kezeléseket megelőzően, illetve húzatás közben röntgenfelvételt készítünk, amelyen Cobb szöget mérünk. Eddig összesen 18 betegnél használtuk ezt a módszert. Nyolc beteg esetében műtőasztalon is alkalmaztuk a derotációs manővert az in situ bending technikával történő korrekció hatékonyságának fokozásához. Eredmények A húzatás alatt készített röntgenfelvételeken mérhető javuláson kívül, az elongációs-derotációs kezelésen átesett vagy a műtőasztalon is így fektetett betegeink deformitásainak korrekciója egyértelműen hatékonyabbnak látszik. Következtetés A bemutatott módszert a scoliosis torna hasznos kiegészítőjének tartjuk, az intraoperatív alkalmazásával pedig az instrumentált gerincszakasz nagyobb mértékű korrekcióját tudtuk elérni.
A-0064 Distalis humerustörést követő fizioterápiás kezelés Baracsi Melinda - Kiss Edina - Vadász Andrea Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest
Célkitűzés: Súlyos distalis humerus törést követően, az orvos utasításainak megfelelően kezdtük meg a mozgásterápiát, tartós plexus anaesthesia alkalmazása nélkül. Célunk a könyökízületi ROM mielőbbi növelése volt. Módszer: A gyógytorna kezelések mellett kinezio tape technikát alkalmaztunk. A tape különleges tulajdonságú, rugalmas, levegő és vízáteresztő képességű pamut anyag, melyet egy hőre aktiválódó akril ragasztóréteg borít. Nem tartalmaz hatóanyagot, a bőr számára semleges hatású, a különleges tapadótulajdonságú akrilréteg csak a legritkább esetben okoz bőrirritációt. A különböző ragasztási technikákkal lehet a propriocepcióra, izomaktivitásra, izomtónusra hatni, az izomegyensúlyt normalizálni, a mozgástartományt növelni, funkcionális immobilizációt elérni. Ez a technika természetesen nem helyettesíti a gyógytornát, de kiegészítő kezelésként igen hatékonyan alkalmazható. Eredmények: Betegeink esetében elmondható, hogy a fájdalmat 24 órán belül nagymértékben csillapította a szalag. Alkalmazása lehetővé tette a korrigált helyzetben történő izomerősítést. Használatával erősíthető és hosszabb távon fenntartható a gyógytornával, manuális kezelésekkel elért hatás. Következtetés: Tapasztalataink alapján, a K-Active tape alkalmazása fájdalom mentességet biztosított a beteg számára, ezért hatékonyabb gyógytornakezelés valósult meg. Megfigyeltük, hogy minél distalisabb a humeruson a törés és minél kisebb a törtdarab annál rosszabb a könyök ízület funkciója.
A-0248 A humerus proximalis vég törések konzervatív kezelése Börner Orsolya Mária - Till József - Dandé Árpád PTE Klinikai Központ, Mozgásszervi Sebészeti Intézet, Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikai Tanszék, Pécs
Célkitűzés: Az operatív technikák fejlődése ellenére gyakran kényszerülünk, főként idős embereknél a humerus proximalis vég törések konzervatív kezelésére. A konzervatív kezelése kényszerűsége adódik a beteg rossz általános állapotából, kísérő betegségekből, illetve sajnos Magyarországon sok helyen az implantátumok hiányából is. Klinikánkon csak az előbbiek miatt kényszerültünk konzervatív kezelésre, melyet igen intenzív gyógytorna követett. Ezen eseteket vizsgáltuk felül és ezek alapján áttekintjük a konzervatív kezelés lehetőségeit és bemutatjuk azok eredményét. Módszer 2007. május 01. és 2010. december 31. között Klinikánkon 957 beteget kezeltünk humerus proximalis vég törés miatt, ebből 414 betegnél kényszerültünk konzervatív kezelésre. Ebböl 324 nő, 90 férfi volt. A domináns oldal 321 esetben sérült. Jobb oldali 253, bal oldali 161 volt. Az átlagos életkor 72 év ( 47 és 98 között). Priméren a sérült végtagot –szükség esetén repozíciót követően - 313 esetben gipszes Dessault kötésben, 101 esetben Gillchrist kötésben rögzítettük. A rögzítési idő életkornak és elesettségnek megfelelően változott 1-3 hét között, ezt követően Pölchen szerinti gyógytorna kezelést kezdtünk. Eredmények A betegeket egy évig követtük után átlagosan. RTG felvételt készitettünk a 6. héten , majd 3, 6 és 12 hónapos korban. Az eredmények értékelésénél figyelmbe vettük a mozgásterjedelmet, a mozgás fájdalmasságát, bizonyos kiválasztott mindennapi mozgástevékenység végzését, a beteg elégedettségét. A betegek 51.2 %-ának abductioja és elevatioja 90 fok feletti, 27%-ának 80-60 fok közötti, 21.8 %-ának 60 fok alatti. A betegek több mint 2/3-a minimális vagy közepes fájdalomról számolt be, a többiek erős fájdalmat panaszoltak. Mindennapi tevékenységét a betegek csaknem fele el tudta végezni. Összességében a betegek 60%-a elégedett az elért eredménnyel. Következetés A humerus proximalis vég törések konzervatív kezelése sok esetben kényszer az ellátó orvos számára. Az eredmények rosszabbak, mint osteosynthesisek esetében, ami megnyilvánul a mozgások jelentős mértékű beszűkülésében és fájdalmasságában, valamint a mindennapi tevékenységek elvégzésének károsodásában. Az eredményeket nagy mértékben befolyásolja a megfelelő tornáztatás, a beteg általános állapota és együttműködési készsége.
A-0015 C3-as típusú medencetörés és rehabilitációja (esettanulmány) Ott Bernadett - Gradsack Mária Fővárosi Önkormányzat Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő, Visegrád
Tanulmányunkban egy 35 éves férfi beteg esetét szeretnénk bemutatni. 2010.07.18.-án cserbenhagyásos gázolás során balesetet szenvedett. A Komárom-Esztergom Megye Önkormányzat Szent Borbála Kórház Traumatológiai Osztálya látta el a sérüléseket. 2010.07.27.-én helyezték át osztályunkra, ahol megkezdtük a rehabilitációt. Intézményünket teljesen önellátóan, segédeszköz használata nélkül hagyta el 2010.09.22.-én. Célunk, hogy bemutassuk ennek a sérülésnek a jelen esetben alkalmazott rehabilitációját és eredményét. Ezzel az esettanulmánnyal a célunk az volt, hogy egy kis bepillantást nyújtsunk ennek a ritka sérülésnek az általunk alkalmazott rehabilitációjába. Általános, konzervatív terápiát alkalmaztunk, melynek célja az első időszakban a szövődmények megelőzése, a beteg általános állapotának megőrzése majd annak javítása volt. Ehhez légzőtornát, a felső végtagok erősítését, az alsó végtagok laza, passzív majd vezetett aktív és végül aktív mozgatását végeztük. Miután a műtéti hegek és a csontosodás lehetővé tette, elkezdtük a terhelést folyamatosan növelni, amihez Therapy Master-t, gumiszalagokat és nagy labdát használtunk. A teljesebb rehabilitáció érdekében PNF technikát és subaqualis tornát végeztünk. Az esetet tekintve ez egy sikeres rehabilitáció volt, melynek a végén a beteg vissza tudott térni normál életéhez. Fél évvel a műtétet követően már síelni ment illetve visszatért a munkájába, ami azért fontos, mert fizikai munkát végez. Mivel más esettel nem tudtuk összehasonlítani, ezért érdekes lehet egy összehasonlító tanulmány, hogy más kezelésekkel milyen lenne a gyógyulási idő, illetve teljes lenne-e a rehabilitáció. Az életkor is befolyásoló tényezője lehet egy ilyen sérülésnek, illetve a baleset előtti fizikai állapot. Több szempontból is összevethető lenne egy másik esettel a jövőt tekintve.
A-0002 Standing ‘at ease’ on the right leg' - habit or syndrome - biomechanical influences on spine in three types of the so-called idiopathic scoliosis, on right hip, knee and shank Karski, Tomasz Chair and Department of Paediatric Orthopaedic and Rehabilitation, University Paediatric Hospital, Lublin, Poland
A-0147 Élvonalbeli labdarúgókon végzett autológ oszteokondralis mozaikplasztikával szerzett tapasztalataink Pánics Gergely - Hangody László Rudolf - Baló Eszter - Vásárhelyi Gábor - Hangody László SE, Traumatológiai Tanszék, Budapest / Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály, Budapest
Célkitűzés: Autológ oszteokondrális mozaikplasztikán átesett labdarúgók eredményeinek utánvizsgálata. Módszer A mozaikplasztikák utánkövetését prospektíven végeztük. Az vizsgálatokhoz ICRS, módosított Cincinnati, HSS pontrendszert használtunk. A donorterület morbiditására a Bandi pontrendszert használtuk. A vizsgálatokat műtét előtt és postoperatívan meghatározott rendszerességgel végeztük. Az utánkövetés során radiológiai vizsgálatok eredményeit, és a sportba való visszatérést is regisztráltuk . Eredmény 1992 és 2008 között 61 labdarúgó esett át térdizületi mozaikplasztikán. A esetek kétharmadában III-IV fokú körülírt porckárosodással egyharmadában osteochondralis károsodást találtunk a műtét során. Az ICRS score az esetek 89%-ban mutatott kiváló ill. jó eredményt. A beavatkozás után a játékosok 67% a sérülést megelőző szinten, 20% alacsonyabb szinten tudta folytatni a labdarúgást, míg a sportolók 13% abbahagyta a sportolást. Az esetek 27%-ban a műtét során enyhe artrózist (Fairbank I,II) találtunk. A sportba való visszatérés átlagosan 4,5 hónap (3,5-6,1) volt. A femur kondilusain végzett beavatkozások eredményei szignifiánsan kedvezőbbek voltak a patellán és a trochleán végzett beavatkozásoknál. A fiatalabb játékosoknak szignifikánsan jobbak voltak az eredményeink. Következtetés A preoperatív artrózis magas aránya ellenére, a labdarúgókon végzett mozaikplasztikák eredményei hasonlóak voltak a nem sportolókon végzett beavatkozások eredményeihez
A-0268 Az iskolai tartásjavító program hatása a gerinc funkcionális kapacitására Boja Sára - Szilágyi Ágnes - Lazáry Áron - Somhegyi Annamária - Trager Gabriella - Varga Péter Pál Országos Gerincgyógyászati Központ, Budapest
CÉLKITŰZÉS A Magyar Gerincgyógyászati társaság iskolai tartáskorrekciós programjának hatásvizsgálata a gerinc funkcionális kapacitásának paramétereit monitorozva. MÓDSZEREK Vizsgálatunkba 466, 2-5. osztályos iskolás gyermeket vontunk be két magyarországi városban. A gerinc funkcionális kapacitását a tartáshibák szűrésével, az izomstátusz meghatározásával és a gerinc görbületeinek és mozgásterjedelmének felmérésével monitoroztuk, non-invazív eszközöket alkalmazva. Az őszi, első felmérést követően a gyermekek 6 hónapos tartásjavító programban vettek részt, majd ismételten felmértük gerincegészségüket. EREDMÉNYEK A hat hónapos tartásjavító programot követően szignifikánsan csökkent a tartáshibák, azon belül a hypo- és hyperkifózisok, a scoliosis illetve a lapocka-asszimetria előfordulási gyakorisága. A féléves tornaprogramot követően az izomstátuszt jellemző összpontszám 8,44-ről 10,8-ra nőtt és szignifikánsan nőtt az izomegyensúlyban lévő gyermekek aránya (2,6%-ról 32%-ra). A gerinc görbületeit és mozgásterjedelmét Spinal Mouse eszközzel mértük fel. Szignifikáns csökkenést találtunk a thoracális kifózis mértékében a vizsgálati periódusban. A thoracális flexió mértéke szignifikánsan nőtt, miközben a lumbális flexió mértéke csökkent. A Matthias-teszt esetében szignifikáns javulást találtunk a 6 hónapos tartásjavító program végére, a törzs inklináció -12,5°-ról -6,5°-ra változott. KÖVETKEZTETÉS Eredményeink azt mutatják, hogy MGT iskolai tartásjavító tornájának szignifikánsan pozitív hatása van a gerinc funkcionális kapacitására, amely a tartáshibák számának szignifikáns csökkenésében, az izomegyensúly szignifikáns növekedésében és a Matthais-teszttel mért globális funkcionális kapacitás szignifikáns javulásában volt mérhető. A vizsgálatot az Európai Unió 7. keretprogramja támogatta (HEALTH-F2-2008-201626).
A-0108 Schroth-módszer: aszimmetrikus eltérés, aszimmetrikus terápia Tóth Anita Scolinea Gyógytorna, Budapest
Célkitűzés A scoliosis konzervatív kezelése során a betegség aszimmetrikus mivoltára hivatkozva, mint a frontális síkban történő elhajlás, a csigolyarotáció, torzió és mindezek következtében kialakuló lágyrészelváltozások, nem beszélhetünk szimmetrikus terápiáról, hiszen az egész testkép aszimmetrikus elváltozást mutat. Sajnos eme tény ismerete ellenére is fellelhető a gyógyításban a korábbi, szimmetrikus gyakorlatrendszer. A nemzetközileg is elfogadott modern szemléletű korrekt kezelés létjogosultságának ismertetéséhez fontosnak tartjuk a lényegi alapok részletesebb bemutatását. Módszer A Schroth-módszer lehetőséget ad arra, hogy a gerinc eltéréseit három dimenzióban, a frontális, a sagittális és a transversális síkban is korrigáljuk. Ehhez meghatározott korrekciós alapelveket szükséges követni, melyek az elongáció, a deflexió, a derotáció, a 3D légzés, a facilitáció és a stabilizáció. Ezen elemek betartásával a scoliosisban résztvevő leginkább ellapított és komprimált csigolyafelszíneket tehermentesíteni tudjuk, így statikailag már egy kedvezőbb állapotot érhetünk el. A lényeges gyakorlati alaprendszer bemutatása jól kivitelezhető két alapgyakorlat ismertetésén keresztül, melyek a thoracalis és lumbalis főgörbületű scoliosisokat nagy hatékonysággal pozitív irányba befolyásolni képesek. A thoracalis főgörbületű scoliosisnál alkalmazott gyakorlat a thoracalis völgy tágítását célzottan segíti, a lumbális főgörbülettel rendelkező scoliosis esetében gyakoroltatásra kerülő mozdulatsor pedig az lumbális völgy megerősítésére, kiemelésére alkalmazható. Eredmények A fent említett korrekciós elvek alkalmazásával sikerülhet egy jó statikai állapotot létrehozni a patológiásan komprimált csigolyák területén, majd a teljes csigolyaoszlopnál, melyet izomerő segítségével rögzíteni szükséges és fontos. A javuló statikai állapot biztosítja a további progresszióstop és javulási lehetőségeket. A helyesen beállított kiindulóhelyzetek, pontos korrekciók, valamint ezek folyamatos aktív kivitelezése segítségével egyetlen terápiás alkalommal láthatóvá válik a korrigálhatóság mértéke, ami a páciens pozitív hozzáállása és ideális testi adottságok megléte esetén tovább fokozható. Következtetés A scoliosis aszimmetrikus kezelésével alkalmazott ferde és rotációs beállítások biztosítják sok esetben reflexes aktivitásokra alapozva a törzs felegyenesíthetőségét. A terápia sikerében kiemelkedően fontos az első diagnózis időpontja, az első terápia milyensége, hiszen a folyamat progrediáltabb állapotában egyre nehezedik a konzervatív terápia feladatköre. Ezeket az úgynevezett megelőzhető nehéz eljárásokat szükséges kikerülnünk a terápia lehető legkorábbi bevezetésével.
A-0109 Reflexes izomaktivitások a scoliosiskezelésben Horvát Krisztina Scolinea Gyógytorna, Budapest
Cél Az előadás célja bemutatni a modern szemléletű, háromdimenziós scoliosiskezelésben gyakorta alkalmazott pozíciófüggő reflexes izomválaszokra alapuló aszimmetrikus izomerősítési technikát. A scoliosis esetén zsugorodás és insufficiencia tekintetében érintett izmok akaratlagos feszítése az izomzat csökkent funkcióképességének alapján már eleve korlátokba ütközik. Ez pathológiás alap szolgál követelményként a reflexes izomaktivitások kiváltásához. Eme módszer alkalmazásával célunk a scoliosis kezelésben hatékonyabb és időben korábban bekövetkező progresszióstop valamint javulás elérése. Módszer A scoliosiskezelésben a domináns oldallal szemközt elhelyezkedő lágyrész, izomstruktúrák pathológiás helyzetükből kifolyólag, mint például a csökkent normál hossztartomány, a letapadt állapot, stb. nem képesek a normál funkció ellátására. Ezen deficit következtében az akaratlagos izomfeszítési technikák hatékonyságának mértéke megkérdőjelezhetővé válik. Az akaratlagos izomfeszítések helyett a reflexes aktivitás kihasználásával történő gyakorlatfeszítés során hatékonyabb, tartósabb korrekciók érhetők el mind a csontos, mind a lágyrészstruktúrák tekintetében. Eredmények A reflexes izomaktivitásokra alapuló pozícióbeállítások már a gyakorlat megkezdésekor látványos korrekciókat hoznak. Ez a páciens motivációját is nagyobb mértékben segíti. Ezen korrekciók stabilizálása ilyen izomaktivitás mellett, vagy akár ennek növelésével rövidebb idő alatt hoznak látványos testképváltozási eredményeket, ami a hosszú távú kezelés abszolút előnyévé válik. Következtetés Az aszimmetrikus, reflexes izomaktivitásokat kiváltó pozícióbeállítások erős és hatékony alapot képeznek a scoliosiskezelésben, kiemelkedően a csontosodást megelőző időszakban. A nagymértékű izomaktivitás segíti a csontos, a konkáv, konvex deformációk akaratlagos feszítéstől nagyobb mértékű a fiziológiáshoz, az egyeneshez való közeledését. Ezen beállítások alkalmazásával rövidebb idő ráfordításával hatékonyabb korrekciókat érhetünk el.
A-0110 A thoracalis görbület kezelésének elvei és sajátosságai a Schroth szerinti scoliosiskezelésben Németh Adél Scolinea Gyógytorna, Budapest
Célkitűzés Az előadásom célja bemutatni azon kezelési elveket és sajátosságokat, amelyet a thoracalis gerincszakaszon alkalmazunk a gyógytornával történő scoliosiskezelés során. A terápia elsődleges célja, hogy a strukturális görbületként jelentkező gerincszakasz progresszióját megakadályozzuk, a következményes tünetek kialakulását elkerüljük, valamint a megváltozott külső testképen esztétikailag is javítsunk. Egy bizonyos fokérték után a létfontosságú szervek funkciócsökkenése figyelhető meg, ezért fő célunk, hogy a scoliosis mértékét ezen határérték alatt tartsuk. Módszer A görbület lokalizációjából adódóan a kezelés különleges és komplex ellátást igényel. A bordák által behatárolt gerincszakasz kisebb teret ad a javulásnak, de emellett a progressziónak is. A háromdimenziós terápia segítségével javítani tudunk a görbület lateralflexios, és rotatios komponensein. A thoracalis főgörbületű, medenceprominenciát is mutató esetekben különösen nagy jelentőséggel bír a túlkorrekciós helyzetek alkalmazása. Ezen pozícióban a teljes gerincoszlop vagy bizonyos szegmentumok fokozott transzlációjával elérhető a thoracalis szakaszon elhelyezkedő csontos- és lágyrészstruktúrák nyitása, nyújtása, aszimmetrikus terhelési viszonyokból való felszabadítása. A beteg által végzett aktív korrekció mértékét fokozhatjuk a ventralisan és dorsalisan elhelyezkedő bordapúpokon végzett korrekciós fogásokkal. A tornát megelőzően a besüppedt területeken alkalmazott lágyrésztechnikák szintén pozitívan befolyásolhatják a kezelés eredményességét. Eredmény A Schroth módszer szerint végzett kezelés eredményeként a rotatios komponens csökkenése, valamint a görbület fiziológiáshoz történő közeledése figyelhető meg. A terápia során szemmel jól látható egyre erősödő korrekciókat érhetünk el. A mellkaskosár szabadabb, mobilisabb állapota később fokozatosan emelkedő mértékben teszi lehetővé a beszűkült tüdőfunkció helyreállítását. Ezt támogatandó célzott légzésgyakorlatok tapasztalataink szerint jó hatásfokkal alkalmazhatók az eredmény stabilizálásában. Következtetés Thoracalis gerincszakaszt érintő scoliosis esetében a csontos deformációk akár nagyobb mértékű megjelenési lehetősége (anatómiai adottságok-csigolya, bordák) alapfeltételként vonja magával az aszimmetrikus izomerősítést megelőző, korrekten beállított deflektált és derotált alaphelyzetek alkalmazását a kezelésben. Ezen beállítások adják meg az alapot a megfelelő esztétikai és funkcióbeli (mellkaskosár) javuláshoz.
A-0111 Az idiopathiás strukturális scoliosis során kialakuló cervicothoracalis görbület kezelésének nehézségei és lehetőségei Lukácsy-Fábián Eszter Scolinea Gyógytorna, Budapest
Célkitűzés Az idiopathiás strukturális scoliosis egyes eseteinél megfigyelhető egy kifejezett cervicothoracalis kompenzatórikus görbület kialakulása, mely gyakran látványos vállpúp deformitással jár együtt. A cervicothoracalis ív anatómiai elhelyezkedése és adottságai miatt nehezen kezelhető struktúrának számít, behatárolja a caudalisan elhelyezkedő thoracalis görbület terápiás lehetőségeit, valamint a páciens számára számottevő esztétikai problémát jelent. Az előadás célja ezen konzervatív kezelési nehézségek elemzése és a terápiás lehetőségek bemutatása. Módszer A cranialisan elhelyezkedő kompenzatórikus deformitás kellő odafigyelést és körültekintést igényel. Az idiopathiás strukturális scoliosis kezelésében eredményesen alkalmazott Schroth módszer eszköztárában találhatóak bizonyos elemek, melyek elősegítik a cervicothoracalis görbület deflexióját és derotációját. A cranialis ív jelenlétekor már kis mértékű vállövi aszimmetriának is kellő figyelmet kell szentelni, hogy a vállpúp kialakulását megelőzzük. A precízen beállított kiindulóhelyzetek, a manuálisan vezetett feszítések, a folyamatos kontroll a scoliosis esetén nehezebben befolyásolható struktúrák korrigálásában is segítséget nyújtanak. Eredmények A csontos érés előtti időszakban megfelelően betanított és kivitelezett gyakorlatok a cervicothoracalis ív fokozódásának megakadályozását, illetve mértékének csökkenését, a vállpúp Scoliometerrel mérhető lelapulását, valamint a testkép előnyös változását segíthetik elő. Következtetés A cervicothoracalis görbület konzervatív kezelésének nehézségei ellenére a jól kiválasztott gyakorlatokkal, megfelelő pozícionálással, a tudatos kontroll betanításával bizonyos esetekben jó eredmények érhetők el. A kezelés nehézségei miatt mindenekelőtt nagyon fontos a cervicothoracalis ív kialakulásának lehetőség szerinti megelőzése.
A-0112 Scoliosis - Ötven fokos történetek Szarka Kovács Enikő Scolinea Gyógytorna, Budapest
Célkitűzés Az előadás célja az ötven Cobb fokot már elért illetve meghaladott – operáció indikációs tartományába eső – gerincferdülés kezelési stratégiájának ismertetése három eset bemutatásán keresztül. Azokban az esetekben, ahol az operatív beavatkozás valamilyen okból kifolyólag (a taglalt esetekben a család beleegyezésének hiányában) nem kivitelezhető, a probléma súlyosságához és komplexitásához igazodva újabb célokat szükséges meghatározni a gyógytornában. Az idiopathiás scoliosis ezen stádiumában már nem csak ortopédiai problémát jelent. Műtét hiányában a gyógytorna kezelés elsődleges feladatává válik a hosszútávon jelentkező, cardiorespiratoricus elváltozások megjelenésének késleltetése, megakadályozása. A későbbi életkorokban esetlegesen jelentkező egyenetlen terhelésből adódó kisízületi gyulladások, kopások és a fájdalom megelőzése szintén kiemelten fontos a terápiában. Módszer A scoliosis komplex mivolta a kezelés során többféle terápia együttes alkalmazását teszi szükségessé. Súlyos scoliosisnál a gyógytorna fókuszába a progresszió megállítása, valamint a légzési és keringési rendszer támogatása kerül. A progresszó csökkentésének kulcsa a görbület nagyfokú distrakciója. Ez a Schroth módszerben kidolgozott túlkorrekciós helyzetekkel, illetve a gerinc háromdimenziós korrigált helyzetében végzett nagyfokú trakciójával (elongációjával) lehetséges. Mindezek hatásfokának növelésére különféle manuális technikákat alkalmazunk. A korrekcióval egy időben a korrigált helyzet stabilizálása erőteljes specifikus izomerősítéssel történik. A scolioticus deformitás az idegi struktúrák szintjén is problémákat okoz. A neurális rendszerben keletkező feszültségek csökkentésében az idegmobilizációs technikák nyújtanak segítséget. A scoliosis bordakosárra kiterjedő deformáló hatása a légzésmechanikára s később a keringésre is károsító hatással van. A cardiorespiratoricus állapot javítására kondíciófejlesztő gyakorlatokat, valamint légzésterápiát alkalmazunk. Eredmény Előadásomban a terápia lehetséges végkimeneteleit mutatom be három páciens közvetlen bemutatásával. Az első esetben a páciens napi négy óra tornát végzett szigorú gyógytornász kontroll mellett. Végül sikerült elkerülnie a műtétet, jelenleg a korzettről való leszoktatás a cél. A másodikként bemutatásra kerülő páciens esetében a scoliosis mellett meglévő alapbetegség miatt a gyógytorna esélyei a kezelési folyamatban jelentősen csökkentek, ez esetben az operáció jelenti a terápiás megoldást. A harmadsorban bemutatandó páciens esetében az állapot stagnálása valósult meg. Következtetés Összességében elmondható, hogy a terápia sikere leginkább a lehető leggyorsabb és a scoliosis súlyossági fokához igazodó beavatkozástól várható. Megfelelő célzott kezelés hiányában az egyre súlyosbodó állapot egyre komplikáltabb terápiával és rengeteg áldozattal jár. Az eredmény olykor az állhatatos gyógytorna ellenére sem kielégítő, hiszen a kezelés során egyéb tényezőkkel (társbetegség, időfaktor, család együttműködése stb.) is számolnunk kell.
A-0035 A Chenanau-korzett mint szemiaktív törzsortézis: színfolt a scoliosis mozgásterápiájában Prommer Katalin - Nagy Szilvia Anna SALUS Orthopedtechnika Kft., Budapest
Az előadás célja bemutatni a Cheneau-korzettet fizioterápiás szempontból, kidomborítva annak félaktív mivoltát. A segédeszköz hatásmechanizmusa ugyanis -optimális használat esetén- akár 70%-ban aktív elemeken nyugszik. Célunk a korzettspecifikus mozgásterápia biomechanikai alapokon való bemutatása, valamit a segédeszköz részben aktív korrekciós elemeinek fényében- számos lehetőséget felsorakoztatni, mely a mozgásterápia tárházát gazdagíthatja. A strukturális scoliotikus gyermekek, fiatalok kezelése igen összetett feladat. Ez nagy részben köszönhető a deformitás háromdimenziós jellegének, emellett pedig nem feledkezhetünk meg arról, hogy a nem pusztán egy scoliotikus test, hanem egy lélek bizatott a gondjainkra. A mozgásterápia felépítésénél a fizikális és a lelki tényezők egyenrangú súllyal esnek latba, sajátos színezetet adva a kezelésnek. Így a "hagyományos", megszokott gyakorlatkészleten felül olyan lehetőségek is említésre kerülnek, melyek színesebbé, ezáltal pedig élhetőbbé teszik a kezelést és együttműködést a korzettet viselő gyermekek, fiatalok számára.
A-0034 A mozgásterápia és/mint mozgásélmény jelentősége a scoliosis posztoperatív kezelésében Nagy Szilvia Anna SALUS Orthopedtechnika Kft., Budapest
Az előadás célja rámutatni a mozgásterápia és a gyógytornászi közreműködés fontosságára a korrekciós spondylodesisen átesett pácienseinknél, annak mind rövid, mind hosszú távú jelentőségére. Ez alkalommal kifejezetten szubjektív oldalról közelítve. A mozgásterápia a scoliosis kezelés valamennyi fázisában kulcsszerepet játszik: a betegség felismerésétől egészen az esetleges műtéti kezelésig. Korábban, a Harrington-korszakban a komplex mozgásterápia nélkülözhetetlen része volt a páciensek felépülésének. A modern háromdimenziós korrekciót nyújtó technikák térhódításával azonban mondhatni opcionálissá vált a gyógytornászi közreműködés a hospitalizációs időszakon túl. Kérdőíves felmérés segítségével illetve kezelés közben nyert információk által felmérésre került az operált páciensek mozgásterápiához fűződő viszonya, az azzal kapcsolatos tapasztalataik, testmozgással kapcsolatos szokásaik, fizikai aktivitásuk. A kapott válaszok és személyes visszajelzések alapján elengedhetetlen volna, hogy valamennyien részesülhessenek a fizioterapeuta segítségében: a hétköznapi életbeli praktikumok elsajátításától kezdve az erőnlét növelés érdekében. A mozgásterápia objektív jelentőségén felül továbbá kiemelendő annak mozgásélmény-forrás szerepe is, amely nemcsak a közérzete hat jótékonyan, hanem operáltjaink megérezhetik a a fizikai aktivitás jó ízét, s ezzel hozzájárulunk ahhoz, rátaláljanak a teljes, kondícióikhoz igazított, fizikai aktivitásban is gazdag élet útjára.
A-0024 A közösség erejéből építkezve'- a lelki támogatás szerepe a gerincferdülés konzervatív kezelésében Schuster Barbara* - Marlok Ferenc** *Vertebra Alapítvány, Budapest **SALUS Orthopedtechnika Kft., Budapest
CÉLKITŰZÉS Bár a gerincferdülés mozgásszervi betegség, a szakemberek tapasztalatai szerint a betegek nagy többsége betegségét és a korzett-viselést sokkal inkább lelki próbatételként éli meg, mint fizikai panaszként. Miért válhat lelkileg megterhelővé gerincferdüléssel élni? Csak néhány aspektus, felvetésként: ez a betegség látszik. Ami látszik, azt látják mások is. Akinek pedig ezzel a tudattal meg kell birkóznia, bizony legtöbbször egy érzékeny kamasz(lány). A betegséggel való találkozás akár sokkoló is lehet: a gyermek szembesül saját másságával, megváltozott testével, s ráadásul még műanyag korzettet is kell viselnie a nap huszonhárom órájában éveken át, amelyet rendszeres, szigorú napi gyógytorna egészít ki. A serdülőnek hosszú, mindennapos küzdelmet kell folytatnia, felvállalni a környezete előtt egy jobbára ismeretlen segédeszközt és egész életmódját a korzett-kezeléshez igazítani. S sajnos a deformitás, a megváltozott testkép, s maga a korzett is negatív hatásokat gerjeszthet: szégyenérzet, belső feszültségek, szorongás alakulhat ki, sérülhet a törékeny önbizalom, önértékelés. A nőiesség megélésében is mutatkozhatnak problémák. Nehezebbé válhat a kortárs közösségbe való beilleszkedés. A szülőkkel - a korzettviselés kapcsán megjelenő - konfrontáció pedig tovább terhelheti a velük való viszonyt. A gerincferdülés pedig nem egyszemélyes történet, mindig az egész családot érinti. Jól látszik tehát, hogy az érintett gyermekek többsége - teljesen érthetően - ellenáll, szíve szerint inkább menekülne a korzettviseléstől, nehezen vehető rá az együttműködésre. Éppen ezért nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a fizikai állapotváltozásra való törekvés mellett kapjon legalább ugyanakkora szerepet a pszichés problémák feloldása is, a gyermekekkel való törődés pedig személyes, igazi odafigyelés legyen.
A-0129 A babahordozás ortopédiai vetületei Szeverényi Csenge - Soltész István DE, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Ortopédiai Klinika, Debrecen
Napjainkban a babahordozás virágkorát éli. Babahordozó klubok, egyesületek, iskolák, honlapok alakulnak. A babahordozás szó itt nem elsősorban a babák gépjárműben való szállítását, vagy a gyermek egyszerű ölbe vételét jelenti. A kifejezés a babák kötődő nevelését segítő, testközeli hordozást biztosító eszközökkel végzett babahordozást jelent. Ilyen eszközök a különböző hordozókendők, kenguruk, a mei tai, a félvállas karikás kendők és ezek keverékei. A babahordozás különböző módszerei, lehetőségei már-már divatirányzatként jelennek meg. Gyermekortopédiai szakrendeléseken a szülők teljes joggal fordulnak hozzánk kérdéseikkel, hogy mi milyen hordozási módszert javasolunk. Előadásomban az ezzel kapcsolatos szakirodalmat és az üzletekben kapható hordozóeszközöket áttekintve szeretnék összefoglalást adni a babahordozás ortopédiai vetületeiről.
A-0273 Postoperatív térdkontraktúra kezelési lehetősége gyermekkorban Kassai Tamás - Varga Marcell - Molitorisz Dániel - Vadász Andrea - Hargitai Ernő Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológia, Budapest
Célkitűzés: A felnőtt térdsérülések esetleges műtétek után kialakuló mozgás korlátorozottságok kezelése is igen nehéz feladat. A bemutatott esetekben olyan összetett problémákat szeretnék felvetni, melyek megmutatják, hogy gyermekkorban is előfordulhatnak ilyen feladatok. Módszer: az első esetben térdízületi idegen test gyulladásos folyamata kiterjedt synovitise többszöri gyermeksebészeti feltárásra és antibiotikumos kezelésre MRI vizsgálatokra sem gyógyult. A femur osteomyelitise alakult ki. Átvétele után kiterjedt ventrális és dorsális feltárásból elvégzett synovectomia, az osteomyelitis feltárása gentamycin golyók használata, majd térdízületi öblítés mellett sikerült a gyulladást csökkenteni, majd közel egy éves gyógytorna után teljes funkciót és növekedést elérni. A második esetben LCA kiszakadás Herbert csavaros műtétje után kialakult mozgászavar miatt végzett kiterjedt arthrolysis epidural kanül biztosította fájdalmatlanság mellett tudtunk kicsivel jobb mozgástartományt elérni és járóképességet helyreállítani. Eredmények: vesztett helyzetből kiterjedt műtétekkel agresszív kezeléssel lehetséges funkciójavulást elérnünk. Következtetés: a legjobb kezelés a prevenció lenne, ezekben az esetekben többszörös olyan kezeléssekkel találkoztunk mellyel teljes szívből nem tudtunk egyetérteni. Ezek az esetek is felhívják a figyelmet, hogy a gyermek-traumatológia centrumok kialakítása szükséges.
A-0123 Alkalmazhatunk-e elektro- és mechanoterápiás kezeléseket fém implantátumok jelenléte esetén? (Randomizált, prospektív vizsgálat tervezete) Tar Lívia* - Kovács Ernő** - Szabó Zsolt Gábor* - Kazacsay Ferenc* *Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Traumatológiai Osztály, Miskolc **Miskolci Egyetem, Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék, Miskolc
Jelenleg, általánosan elfogadott álláspont az implantátummal rendelkező betegek elektro- és mechanoterápiás kezelésének tilalma. Általános okokként az implantátumok felmelegedését, kilazulását, gyulladásos folyamatok megjelenését, fájdalom, duzzanat és egyéb szubjektív panaszok kialakulását szokták említeni. Saját tapasztalatunk több esetben (részben tudatos, részben véletlen) azt mutatta, hogy implantátumok esetén alkalmazott elektro- és mechanoterápiás kezelések esetén a fent felsorolt mellékhatások nem jelentkeztek. Célkitűzés: Célul tűztük ki, hogy bebizonyítjuk az implantátumok jelenléte ellenére kellő odafigyeléssel és utánkövetéssel végzett elektro- és mechanoterápia esetén, a fenti szövődmények mellékhatások megjelenése nélkül is alkalmazható. Módszer: Osztályunkon 2011.04.01-től az implantátummal rendelkező és postoperatív fizioterápiás kezelésben részesülő betegeinket véletlenszerűen két csoportba osztjuk. Mindkét csoport kezelése, követése és eredményeinek kiértékelése azonos, különbség csupán abban van, hogy egyik csoport részesül, másik csoport nem részesül elektro- és mechanoterápiában. Az eredmények összehasonlítása érdekében minden páciens esetében a kezelés megkezdése előtt, illetve ezt követően 3 hetente RTG dokumentáció készül az implantátummal rendelkező testrészről. Minden kezelés előtt és után az érintett terület 3 pontos percután hőmérséklet meghatározására kerül sor. Ugyancsak a kezelés kezdetekor, illetve minden kezelést követően azonnal vérnyomást mérünk illetve, egy az esetleges panaszokat feltáró kérdőív kitöltésére kerül sor. A kérdőív a jelentkező esetleges panaszok felsorolása mellett egy Vizuál Analóg Skálán (VAS) alapuló fájdalom és elégedettség vizsgálatot is tartalmaz. A vizsgálatba csak azok a sérültek kerülnek, akik minimum 10 alkalommal részesültek postoperatív fizioterápiás kezelésben. Eredmények: Várhatóan a rendelkezésre álló eredmények összehasonlítása fogja alátámasztani vagy cáfolni a célkitűzésekben megfogalmazott empirikus megfigyelésünket, mely szerint implantátumok esetén alkalmazott elektro- és mechanoterápia szövődmény mentesen alkalmazható. Következtetés: Randomizált, prospektív vizsgálatunk tervének bemutatásával szeretnénk előzetes vélemények és javaslatok alapján kiegészíteni protokollunkat és hasonló vizsgálat elvégzését kezdeményezni különböző centrumokban.
A-0162 Vezetéses blokkok szerepe a korai mobilizálásban nagyízületi protézis műtétek után Mersich István - Kaka Adefemi - Aros Attila Barlborough NHS Independent Treatment Centre, Chesterfield, United Kingdom
A-0167 A DSGM kezelés helye a posttraumás rehabilitációban Baranyai Ágnes - Kricsfalusy Mihály - Kassai Tamás Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest
CÉLKITŰZÉS A DSGM (Dévény féle manuális technika és módszer) eredményessége közismert a hypoxiás agykárosodott csecsemők kezelésében. Az már kevésbé tudott – ennek szervezési, ill. személyi okai is vannak – hogy a sérülések utáni fizioterápiában is sikeresen alkalmazható MÓDSZER Az előadás során röviden ismertetjük a technika lényegét. Válogatott betegeknél – kontraktúrák, fájdalmas mozgásbeszűkülések esetén, illetve gyerek sérülteknél kerül alkalmazásra. Időigényes, és speciális előképzettséget igényel, felnőtt sérülteknél komoly fizikai igénybevételt is jelent a terapeuta számára, azonban már néhány kezelés után észleljük a funkciók javulását, a mozgásterjedelem növekeését. EREDMÉNY A kezelések hatékonyságát néhány – térd, csípő illetve könyöksérült – betegünk ismertetésén keresztül mutatjuk be, akiknél sikerült elkerülnünk az érintett ízületek (újabb) műtétjét, arthrolysisét, bár ennek lehetősége fennállt, ezért is került sor a DSGM kezelés alkalmazására. KÖVETKEZTETÉS A DSGM módszer eredményesen alkalmazható több típusú sérülés, posttraumás kontraktúra kezelésében, segítségével akár megelőzhetők az ízület felszabadítását célzó műtétek, és elfogadható funkciót lehet elérni nehéz, szövődményes esetekben is.
A-0292 A gyógytornász szerepe a posztoperatív mozgásszervi rehabilitációs teamben Veres-Balajti Ilona DE, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, NK Fizioterápiás Tanszék, Debrecen
Célkitűzés: A gyógyító munkában a posztoperatív ellátás során, csak akkor lesz hatékony és gyors a beteg funkcionális képességeinek a helyreállítása, ha az orvos mellett több olyan szakember- például gyógytornász- is segíti a rehabilitációs team munkáját, akik célzott mozgásprogram összeállítására képesek, és a funkció helyreállítás során folyamatosan tudják követni valamint mérni a beteg aktuális állapotát és ennek ismeretében alakítják az alkalmazni kívánt módszereket. A cél, minden posztoperatív ellátás során, a meglévő funkciók pontos felismerése, a teljesítőképesség pontos megítélése és ezek alapján egy olyan funkcionális tréning összeállítása mely a legrövidebb időn belül biztosítja a betegnek, hogy az önállóságát részben vagy egészben visszanyerje és képessé váljon a családba, munkahelyre, társadalomba való beilleszkedésre. Módszer: A gyógytornász kvantitatív vizsgálati módszerekkel felméri a károsodás mértékét, a posztoperatív ellátás során. Ehhez használ szemiobjektív becsléseket, minősítéseket vagy vizuális analóg skálákat például az önellátó képesség megítélésére és a fájdalom feltérképezésére valamint objektív méréseket az izomerő és a terhelhetőség meghatározására. Speciális tesztekkel definiálja a károsodás pontos helyét és mértékét. Ezek alapján állítja fel a funkcionális diagnózist, és meghatározza azokat a mozgásformákat, amelyeket a tréning során érdemes alkalmazni az izomaktivitás érdekében még a fájdalmas, vagy más problémás testrészeken is. Eredmények: A mozgásszervi rehabilitációs program legfontosabb eredménye minden esetben az életminőség javulása. Ennek mértékét legtöbbször a betegek szubjektív visszajelzése alapján lehet értékelni, vagy más, akár kérdőíves vizsgálatokkal is meg lehet határozni. Következtetés: A posztperatív gyógyító munka sikere nagy mértékben függ a megfelelően kiválasztott és elvégzett műtéttől, de sohasem lehet tökéletes a funkció helyreállítása a gyógytornász munkája nélkül. Sok esetben lehet igaz, hogy az idő gyógyít, de a mozgásszervi rehabilitációban csak a megfelelő funkcionális tréninggel együtt fog gyógyítani.
A-0230 Compliance szerepe a gyógyításban (esetbemutatás) Dézsi Zoltán - Németh Árpád Kenézy Kórház Nonprofit Kft. Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Debrecen
Célkitűzés: A szakmai protokolok magukban nem biztosítják a beteg gyógyulását. A helyesen választott kezelési módszert egy eseten keresztül mutatjuk be. Anyag és módszer:Egy súlyos sérülés tanulságának elemzése. Nagy energiájú sérülés következtében kialakult darabos ízületbe hatoló tíbia törésnél alkalmazott kezelésünket mutatjuk be. Az ellátás során a jó eredmény eléréséhez, -- hogy a beteg korábbi tevékenységét panaszmentesen lássa el-- a végtag megmentése mellett szükséges volt a beteg, az orvos és a gyógytornász közös, következetes és összehangolt munkája. Konklúzió: A team munka és a compliance jelentősége a baleseti sebészeti ellátásban ,mely a beteg gyógyulásához vezet.
Részletes program
LCA plasztikát követő térdízületi stabilitás vizsgálata statikus és dinamikus egyensúlyi paraméterek alapján
VálaszTörlésHorváth Ádám - Mintál Tibor - Molics Bálint
6+2 perc A-0255
LCA plasztikát követő térdízületi stabilitás vizsgálata statikus és dinamikus egyensúlyi paraméterek alapján
Horváth Ádám - Mintál Tibor - Molics Bálint
PTE Klinikai Központ, Mozgásszervi Sebészeti Intézet, Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikai Tanszék, Pécs
Háttér: Az utóbbi években a térd elülső keresztszalag pótlások száma növekvő tendenciát mutat, és a beavatkozással szembeni elvárások mind a betegek, mind a sebészek, gyógytornászok részéről egyre növekszik. Fontos a mozgástartomány és az izomerő helyreállítása, illetve a stabilitás és a propriocepció visszaállítása. A műtéti technika mellett elengedhetetlen tényező a megfelelő rehabilitáció alkalmazása, hogy a betegek mihamarabb visszatérhessenek a sérülés előtti életvitelükhöz, munkájukhoz, illetve a sportaktivitáshoz. Célkitűzés: Semitendinosus ínnal pótolt elülső keresztszalag műtétet követő, proprioceptív tréninget is magában foglaló rehabilitáció utáni felmérést végeztünk, statikus és dinamikus egyensúlyi paraméterek alapján, összehasonlítva az ép és érintett végtagokat. Módszer: Az intézetünkben 2009-2010 között 20 semitendinosus ínnal történt elülső keresztszalag pótláson átesett sérültet vizsgáltunk. Átlag életkor 35 év, 15 férfi és 5 nő. A műtétet követően átlag 12 hétig proprioceptív tréninget is magában foglaló gyógytornát végeztek. A felmérést Bretz típusú stabilométer segítségével végeztük, az így nyert adatokat táblázatban rögzítettük és 2 mintás T próbával elemeztük azokat. Eredmények: A feldolgozott adatok alapján nem találtunk szignifikáns különbséget az ép és érintett láb dinamikus és statikus egyensúlyi paraméterei között, az elülső keresztszalag musculus semitendinosus inával történő pótlás utáni rehabilitációt követően. Összefoglalás: A megfelelő műtéti technika és az azt követő rehabilitáció rendkívül fontos a sikeres keresztszalag pótláshoz. A propriocepció visszaállításának és fejlesztésének mind preventív, mind rehabilitációs területen kiemelt jelentősége van.
A-0272
VálaszTörlésSúlyos alsóvégtag sérült kislány rehabilitációs nehézségei
Vadász Andrea* - Hrabovszki Nóra** - Baracsi Melinda* - Varga Marcell*
*Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológia, Budapest **Zsófia Medical Eü. és Szolg. Kft.
Célkitűzés: Egy éve súlyosan sérült alsó végtag érintett kislány esetének bemutatása a kórházba kerülésétől napjainkig. Autóbusz légrugója roncsolta bal alsó végtagját. Mind az ér,- ideg képletek, izmok és a végtagot alkotó csontok sérültek. Számos műtéten esett át, míg az orvosoknak sikerült az amputációt elkerülniük. Egy hónapos intenzív osztályos kezelés után került át a Gyermektraumatológiai osztályra, ahol még két hónapot töltött el, majd otthonában házi betegápolás keretein belül folytatta a gyógytornát. Módszer: A trauma és az artériás érsérülés következtében átmeneti mentális funkciózavar alakult ki. Eleinte nem volt kontaktusba vonható, mely jelentősen nehezítette a munkánkat, ez az idő múlásával rohamosan javult. A gyerekosztályon a legfőbb feladatunk a kislány mobilizálása, a kontraktúra és decubitus profilaxis volt. Különböző eszközök segítségével próbáltuk minél színesebbé, érdekesebbé tenni a gyógytorna foglalkozásokat. Az ideg- és érsérülések miatt a lábbeli megválasztása nagy problémát jelentett és nehezítette mobilizációját is. Eredmény: Napjainkban is folytatódik a gyógytorna kezelése otthoni szakápolás keretein belül. Ortopéd cipőben, segédeszköz nélkül iskolába jár. Következtetés: A sérült, „esztétikai” végtagját élete végéig ápolnia és óvnia kell. A házi betegápolás előnyei, hogy a gyerek saját környezetében tudott rehabilitálódni. Megvalósult a ritka, de sikeres segítség kérése és nyújtása, a tapasztalatok megosztás a kórházi és házi betegápolásban dolgozó gyógytornász kollégák között.
A-0289
VálaszTörlésA rotátorköpeny szakadás akut diagnosztikájának problémája
Tóth Zoltán* - Torkos Miklós Bulcsú** - Szabó István**
*Kaposi Mór Oktató Kórház, Aktív Mozgásszervi Sebészeti Osztály, Traumatológiai Egység, Kaposvár **Kaposi Mór Oktató Kórház, Aktív Mozgásszervi Sebészeti Osztály, Ortopédiai Egység, Kaposvár
CÉLKITŰZÉS: Előadás célja, egy a rotátor köpeny (ROK) szakadás diagnosztikája során alkalmazott protokoll bemutatása, mely segítséget nyújthat a fiatal kollégáknak, a traumatológia ambulancián jelentkező vállsérülést elszenvedett betegek vizsgálatához, és a masszív ROK szakadás felismeréséhez. MÓDSZER: Az előadás során az elsődleges az akut ellátás során alkalmazott diagnosztikus protokollt mutatunk be, hiszen a vizsgáló először az ambuláns ellátás során a pontos diagnózis felállítás problémájával találkozik. Traumás esemény utáni vállfájdalom esetén az első és legfontosabb egy esetleges törést, vagy ficam kizárása, radiológiai vizsgálat alapján. Ezen előadásban ezekkel a patológiákkal nem foglalkozunk. Amennyiben a Rtg vizsgálat negatív eredményt ad, a vizsgálónak két fontos feladat van, egyrészt a masszív rotátorköpeny szakadás felismerése, másrészt a trauma miatt kialakuló befagyott váll szindróma megelőzése. A rotátorköpeny fizikális vizsgálata még akut fájdalmak esetén is lehetséges. Amennyiben a berotációs erő csökkenését észlejük („belly press teszt), ellenoldalihoz képest megnövekedett a kirotációt, vagy kirotációs erő csökkent, esetleg beteg a kirotált kart megtartani nem tudja a subscapularis, és/vagy infraspinatus szakadás gyanúja miatt, sürgős MRI vizsgálat javasolt. Amennyiben a szakadás kizárható, fájdalomcsillapító terápia mellett a gyógytorna megkezdése javasolt, a befagyott váll szindróma megelőzése miatt. EREDMÉNYEK: A fenti protokoll alkalmazásával traumatológiai ambulanciánkon számos friss masszív ROK szakadást sikerült akutan felismerni, és időben elvégezni a ROK rekonstrukciót. Mindezzel a jó funkcionális eredményt elérve, és megelőzve a későn felismert már rekonstruálhatatlan ROK szakadásokat. Az alapvető tényezők be nem tartása viszont postoperatív rehabilitációs nehézséghez, befagyott vállhoz, gyakran funkció csökkenéshez, vagy a fájdalmak súlyosbodásához vezethet. KÖVETKEZTETÉS: Rotátorköpeny szakadás eredményes kezeléséhez alapvető egy komplett kivizsgálási protokoll, melynek alkalmazásával lehetőségünk van a jó funkcionális eredmények elérésére.
A-0226
VálaszTörlésScoliosisos betegek elongációs-derotációs kezelésének gyakorlata klinikánkon
Hunya Zsolt - Kiss László - Bakó Katalin - Csernátony Zoltán
DE, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Ortopédiai Klinika, Debrecen
Célkitűzés A scolioticus gerincdeformitások kezelésében a frontális és sagittális irányú eltérések korrekciója mellett fontos szerepe van a derotációnak mind a konzervatív, mind az operatív eljárásokban. Klinikánkon a Cotrel és Morel által 1964-ben lefektetett elveken alapuló EDF-technika helyi lehetőségekre adaptált változatát alkalmazzuk az idiopátiás scoliosisos betegek gyógytornája, műtéti előkészítése és sebészi korrekciója során. Előadásunkban ennek gyakorlatát ismertetjük. Módszer A derotációs erők átvitelét a gipszmintákhoz használt pántok helyett a törzs bőrén rögzülő széles sebragasztóval biztosítjuk, miközben a gerincet medenceövön és nyakszirt-áll mandzsettán át meghatározott nagyságú súllyal húzzuk. A kezeléseket megelőzően, illetve húzatás közben röntgenfelvételt készítünk, amelyen Cobb szöget mérünk. Eddig összesen 18 betegnél használtuk ezt a módszert. Nyolc beteg esetében műtőasztalon is alkalmaztuk a derotációs manővert az in situ bending technikával történő korrekció hatékonyságának fokozásához. Eredmények A húzatás alatt készített röntgenfelvételeken mérhető javuláson kívül, az elongációs-derotációs kezelésen átesett vagy a műtőasztalon is így fektetett betegeink deformitásainak korrekciója egyértelműen hatékonyabbnak látszik. Következtetés A bemutatott módszert a scoliosis torna hasznos kiegészítőjének tartjuk, az intraoperatív alkalmazásával pedig az instrumentált gerincszakasz nagyobb mértékű korrekcióját tudtuk elérni.
A-0064
VálaszTörlésDistalis humerustörést követő fizioterápiás kezelés
Baracsi Melinda - Kiss Edina - Vadász Andrea
Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest
Célkitűzés: Súlyos distalis humerus törést követően, az orvos utasításainak megfelelően kezdtük meg a mozgásterápiát, tartós plexus anaesthesia alkalmazása nélkül. Célunk a könyökízületi ROM mielőbbi növelése volt. Módszer: A gyógytorna kezelések mellett kinezio tape technikát alkalmaztunk. A tape különleges tulajdonságú, rugalmas, levegő és vízáteresztő képességű pamut anyag, melyet egy hőre aktiválódó akril ragasztóréteg borít. Nem tartalmaz hatóanyagot, a bőr számára semleges hatású, a különleges tapadótulajdonságú akrilréteg csak a legritkább esetben okoz bőrirritációt. A különböző ragasztási technikákkal lehet a propriocepcióra, izomaktivitásra, izomtónusra hatni, az izomegyensúlyt normalizálni, a mozgástartományt növelni, funkcionális immobilizációt elérni. Ez a technika természetesen nem helyettesíti a gyógytornát, de kiegészítő kezelésként igen hatékonyan alkalmazható. Eredmények: Betegeink esetében elmondható, hogy a fájdalmat 24 órán belül nagymértékben csillapította a szalag. Alkalmazása lehetővé tette a korrigált helyzetben történő izomerősítést. Használatával erősíthető és hosszabb távon fenntartható a gyógytornával, manuális kezelésekkel elért hatás. Következtetés: Tapasztalataink alapján, a K-Active tape alkalmazása fájdalom mentességet biztosított a beteg számára, ezért hatékonyabb gyógytornakezelés valósult meg. Megfigyeltük, hogy minél distalisabb a humeruson a törés és minél kisebb a törtdarab annál rosszabb a könyök ízület funkciója.
A-0248
VálaszTörlésA humerus proximalis vég törések konzervatív kezelése
Börner Orsolya Mária - Till József - Dandé Árpád
PTE Klinikai Központ, Mozgásszervi Sebészeti Intézet, Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikai Tanszék, Pécs
Célkitűzés: Az operatív technikák fejlődése ellenére gyakran kényszerülünk, főként idős embereknél a humerus proximalis vég törések konzervatív kezelésére. A konzervatív kezelése kényszerűsége adódik a beteg rossz általános állapotából, kísérő betegségekből, illetve sajnos Magyarországon sok helyen az implantátumok hiányából is. Klinikánkon csak az előbbiek miatt kényszerültünk konzervatív kezelésre, melyet igen intenzív gyógytorna követett. Ezen eseteket vizsgáltuk felül és ezek alapján áttekintjük a konzervatív kezelés lehetőségeit és bemutatjuk azok eredményét. Módszer 2007. május 01. és 2010. december 31. között Klinikánkon 957 beteget kezeltünk humerus proximalis vég törés miatt, ebből 414 betegnél kényszerültünk konzervatív kezelésre. Ebböl 324 nő, 90 férfi volt. A domináns oldal 321 esetben sérült. Jobb oldali 253, bal oldali 161 volt. Az átlagos életkor 72 év ( 47 és 98 között). Priméren a sérült végtagot –szükség esetén repozíciót követően - 313 esetben gipszes Dessault kötésben, 101 esetben Gillchrist kötésben rögzítettük. A rögzítési idő életkornak és elesettségnek megfelelően változott 1-3 hét között, ezt követően Pölchen szerinti gyógytorna kezelést kezdtünk. Eredmények A betegeket egy évig követtük után átlagosan. RTG felvételt készitettünk a 6. héten , majd 3, 6 és 12 hónapos korban. Az eredmények értékelésénél figyelmbe vettük a mozgásterjedelmet, a mozgás fájdalmasságát, bizonyos kiválasztott mindennapi mozgástevékenység végzését, a beteg elégedettségét. A betegek 51.2 %-ának abductioja és elevatioja 90 fok feletti, 27%-ának 80-60 fok közötti, 21.8 %-ának 60 fok alatti. A betegek több mint 2/3-a minimális vagy közepes fájdalomról számolt be, a többiek erős fájdalmat panaszoltak. Mindennapi tevékenységét a betegek csaknem fele el tudta végezni. Összességében a betegek 60%-a elégedett az elért eredménnyel. Következetés A humerus proximalis vég törések konzervatív kezelése sok esetben kényszer az ellátó orvos számára. Az eredmények rosszabbak, mint osteosynthesisek esetében, ami megnyilvánul a mozgások jelentős mértékű beszűkülésében és fájdalmasságában, valamint a mindennapi tevékenységek elvégzésének károsodásában. Az eredményeket nagy mértékben befolyásolja a megfelelő tornáztatás, a beteg általános állapota és együttműködési készsége.
A-0015
VálaszTörlésC3-as típusú medencetörés és rehabilitációja (esettanulmány)
Ott Bernadett - Gradsack Mária
Fővárosi Önkormányzat Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő, Visegrád
Tanulmányunkban egy 35 éves férfi beteg esetét szeretnénk bemutatni. 2010.07.18.-án cserbenhagyásos gázolás során balesetet szenvedett. A Komárom-Esztergom Megye Önkormányzat Szent Borbála Kórház Traumatológiai Osztálya látta el a sérüléseket. 2010.07.27.-én helyezték át osztályunkra, ahol megkezdtük a rehabilitációt. Intézményünket teljesen önellátóan, segédeszköz használata nélkül hagyta el 2010.09.22.-én. Célunk, hogy bemutassuk ennek a sérülésnek a jelen esetben alkalmazott rehabilitációját és eredményét. Ezzel az esettanulmánnyal a célunk az volt, hogy egy kis bepillantást nyújtsunk ennek a ritka sérülésnek az általunk alkalmazott rehabilitációjába. Általános, konzervatív terápiát alkalmaztunk, melynek célja az első időszakban a szövődmények megelőzése, a beteg általános állapotának megőrzése majd annak javítása volt. Ehhez légzőtornát, a felső végtagok erősítését, az alsó végtagok laza, passzív majd vezetett aktív és végül aktív mozgatását végeztük. Miután a műtéti hegek és a csontosodás lehetővé tette, elkezdtük a terhelést folyamatosan növelni, amihez Therapy Master-t, gumiszalagokat és nagy labdát használtunk. A teljesebb rehabilitáció érdekében PNF technikát és subaqualis tornát végeztünk. Az esetet tekintve ez egy sikeres rehabilitáció volt, melynek a végén a beteg vissza tudott térni normál életéhez. Fél évvel a műtétet követően már síelni ment illetve visszatért a munkájába, ami azért fontos, mert fizikai munkát végez. Mivel más esettel nem tudtuk összehasonlítani, ezért érdekes lehet egy összehasonlító tanulmány, hogy más kezelésekkel milyen lenne a gyógyulási idő, illetve teljes lenne-e a rehabilitáció. Az életkor is befolyásoló tényezője lehet egy ilyen sérülésnek, illetve a baleset előtti fizikai állapot. Több szempontból is összevethető lenne egy másik esettel a jövőt tekintve.
A-0002
VálaszTörlésStanding ‘at ease’ on the right leg' - habit or syndrome - biomechanical influences on spine in three types of the so-called idiopathic scoliosis, on right hip, knee and shank
Karski, Tomasz
Chair and Department of Paediatric Orthopaedic and Rehabilitation, University Paediatric Hospital, Lublin, Poland
A-0147
VálaszTörlésÉlvonalbeli labdarúgókon végzett autológ oszteokondralis mozaikplasztikával szerzett tapasztalataink
Pánics Gergely - Hangody László Rudolf - Baló Eszter - Vásárhelyi Gábor - Hangody László
SE, Traumatológiai Tanszék, Budapest / Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály, Budapest
Célkitűzés: Autológ oszteokondrális mozaikplasztikán átesett labdarúgók eredményeinek utánvizsgálata. Módszer A mozaikplasztikák utánkövetését prospektíven végeztük. Az vizsgálatokhoz ICRS, módosított Cincinnati, HSS pontrendszert használtunk. A donorterület morbiditására a Bandi pontrendszert használtuk. A vizsgálatokat műtét előtt és postoperatívan meghatározott rendszerességgel végeztük. Az utánkövetés során radiológiai vizsgálatok eredményeit, és a sportba való visszatérést is regisztráltuk . Eredmény 1992 és 2008 között 61 labdarúgó esett át térdizületi mozaikplasztikán. A esetek kétharmadában III-IV fokú körülírt porckárosodással egyharmadában osteochondralis károsodást találtunk a műtét során. Az ICRS score az esetek 89%-ban mutatott kiváló ill. jó eredményt. A beavatkozás után a játékosok 67% a sérülést megelőző szinten, 20% alacsonyabb szinten tudta folytatni a labdarúgást, míg a sportolók 13% abbahagyta a sportolást. Az esetek 27%-ban a műtét során enyhe artrózist (Fairbank I,II) találtunk. A sportba való visszatérés átlagosan 4,5 hónap (3,5-6,1) volt. A femur kondilusain végzett beavatkozások eredményei szignifiánsan kedvezőbbek voltak a patellán és a trochleán végzett beavatkozásoknál. A fiatalabb játékosoknak szignifikánsan jobbak voltak az eredményeink. Következtetés A preoperatív artrózis magas aránya ellenére, a labdarúgókon végzett mozaikplasztikák eredményei hasonlóak voltak a nem sportolókon végzett beavatkozások eredményeihez
A-0268
VálaszTörlésAz iskolai tartásjavító program hatása a gerinc funkcionális kapacitására
Boja Sára - Szilágyi Ágnes - Lazáry Áron - Somhegyi Annamária - Trager Gabriella - Varga Péter Pál
Országos Gerincgyógyászati Központ, Budapest
CÉLKITŰZÉS A Magyar Gerincgyógyászati társaság iskolai tartáskorrekciós programjának hatásvizsgálata a gerinc funkcionális kapacitásának paramétereit monitorozva. MÓDSZEREK Vizsgálatunkba 466, 2-5. osztályos iskolás gyermeket vontunk be két magyarországi városban. A gerinc funkcionális kapacitását a tartáshibák szűrésével, az izomstátusz meghatározásával és a gerinc görbületeinek és mozgásterjedelmének felmérésével monitoroztuk, non-invazív eszközöket alkalmazva. Az őszi, első felmérést követően a gyermekek 6 hónapos tartásjavító programban vettek részt, majd ismételten felmértük gerincegészségüket. EREDMÉNYEK A hat hónapos tartásjavító programot követően szignifikánsan csökkent a tartáshibák, azon belül a hypo- és hyperkifózisok, a scoliosis illetve a lapocka-asszimetria előfordulási gyakorisága. A féléves tornaprogramot követően az izomstátuszt jellemző összpontszám 8,44-ről 10,8-ra nőtt és szignifikánsan nőtt az izomegyensúlyban lévő gyermekek aránya (2,6%-ról 32%-ra). A gerinc görbületeit és mozgásterjedelmét Spinal Mouse eszközzel mértük fel. Szignifikáns csökkenést találtunk a thoracális kifózis mértékében a vizsgálati periódusban. A thoracális flexió mértéke szignifikánsan nőtt, miközben a lumbális flexió mértéke csökkent. A Matthias-teszt esetében szignifikáns javulást találtunk a 6 hónapos tartásjavító program végére, a törzs inklináció -12,5°-ról -6,5°-ra változott. KÖVETKEZTETÉS Eredményeink azt mutatják, hogy MGT iskolai tartásjavító tornájának szignifikánsan pozitív hatása van a gerinc funkcionális kapacitására, amely a tartáshibák számának szignifikáns csökkenésében, az izomegyensúly szignifikáns növekedésében és a Matthais-teszttel mért globális funkcionális kapacitás szignifikáns javulásában volt mérhető. A vizsgálatot az Európai Unió 7. keretprogramja támogatta (HEALTH-F2-2008-201626).
A-0108
VálaszTörlésSchroth-módszer: aszimmetrikus eltérés, aszimmetrikus terápia
Tóth Anita
Scolinea Gyógytorna, Budapest
Célkitűzés A scoliosis konzervatív kezelése során a betegség aszimmetrikus mivoltára hivatkozva, mint a frontális síkban történő elhajlás, a csigolyarotáció, torzió és mindezek következtében kialakuló lágyrészelváltozások, nem beszélhetünk szimmetrikus terápiáról, hiszen az egész testkép aszimmetrikus elváltozást mutat. Sajnos eme tény ismerete ellenére is fellelhető a gyógyításban a korábbi, szimmetrikus gyakorlatrendszer. A nemzetközileg is elfogadott modern szemléletű korrekt kezelés létjogosultságának ismertetéséhez fontosnak tartjuk a lényegi alapok részletesebb bemutatását. Módszer A Schroth-módszer lehetőséget ad arra, hogy a gerinc eltéréseit három dimenzióban, a frontális, a sagittális és a transversális síkban is korrigáljuk. Ehhez meghatározott korrekciós alapelveket szükséges követni, melyek az elongáció, a deflexió, a derotáció, a 3D légzés, a facilitáció és a stabilizáció. Ezen elemek betartásával a scoliosisban résztvevő leginkább ellapított és komprimált csigolyafelszíneket tehermentesíteni tudjuk, így statikailag már egy kedvezőbb állapotot érhetünk el. A lényeges gyakorlati alaprendszer bemutatása jól kivitelezhető két alapgyakorlat ismertetésén keresztül, melyek a thoracalis és lumbalis főgörbületű scoliosisokat nagy hatékonysággal pozitív irányba befolyásolni képesek. A thoracalis főgörbületű scoliosisnál alkalmazott gyakorlat a thoracalis völgy tágítását célzottan segíti, a lumbális főgörbülettel rendelkező scoliosis esetében gyakoroltatásra kerülő mozdulatsor pedig az lumbális völgy megerősítésére, kiemelésére alkalmazható. Eredmények A fent említett korrekciós elvek alkalmazásával sikerülhet egy jó statikai állapotot létrehozni a patológiásan komprimált csigolyák területén, majd a teljes csigolyaoszlopnál, melyet izomerő segítségével rögzíteni szükséges és fontos. A javuló statikai állapot biztosítja a további progresszióstop és javulási lehetőségeket. A helyesen beállított kiindulóhelyzetek, pontos korrekciók, valamint ezek folyamatos aktív kivitelezése segítségével egyetlen terápiás alkalommal láthatóvá válik a korrigálhatóság mértéke, ami a páciens pozitív hozzáállása és ideális testi adottságok megléte esetén tovább fokozható. Következtetés A scoliosis aszimmetrikus kezelésével alkalmazott ferde és rotációs beállítások biztosítják sok esetben reflexes aktivitásokra alapozva a törzs felegyenesíthetőségét. A terápia sikerében kiemelkedően fontos az első diagnózis időpontja, az első terápia milyensége, hiszen a folyamat progrediáltabb állapotában egyre nehezedik a konzervatív terápia feladatköre. Ezeket az úgynevezett megelőzhető nehéz eljárásokat szükséges kikerülnünk a terápia lehető legkorábbi bevezetésével.
A-0109
VálaszTörlésReflexes izomaktivitások a scoliosiskezelésben
Horvát Krisztina
Scolinea Gyógytorna, Budapest
Cél Az előadás célja bemutatni a modern szemléletű, háromdimenziós scoliosiskezelésben gyakorta alkalmazott pozíciófüggő reflexes izomválaszokra alapuló aszimmetrikus izomerősítési technikát. A scoliosis esetén zsugorodás és insufficiencia tekintetében érintett izmok akaratlagos feszítése az izomzat csökkent funkcióképességének alapján már eleve korlátokba ütközik. Ez pathológiás alap szolgál követelményként a reflexes izomaktivitások kiváltásához. Eme módszer alkalmazásával célunk a scoliosis kezelésben hatékonyabb és időben korábban bekövetkező progresszióstop valamint javulás elérése. Módszer A scoliosiskezelésben a domináns oldallal szemközt elhelyezkedő lágyrész, izomstruktúrák pathológiás helyzetükből kifolyólag, mint például a csökkent normál hossztartomány, a letapadt állapot, stb. nem képesek a normál funkció ellátására. Ezen deficit következtében az akaratlagos izomfeszítési technikák hatékonyságának mértéke megkérdőjelezhetővé válik. Az akaratlagos izomfeszítések helyett a reflexes aktivitás kihasználásával történő gyakorlatfeszítés során hatékonyabb, tartósabb korrekciók érhetők el mind a csontos, mind a lágyrészstruktúrák tekintetében. Eredmények A reflexes izomaktivitásokra alapuló pozícióbeállítások már a gyakorlat megkezdésekor látványos korrekciókat hoznak. Ez a páciens motivációját is nagyobb mértékben segíti. Ezen korrekciók stabilizálása ilyen izomaktivitás mellett, vagy akár ennek növelésével rövidebb idő alatt hoznak látványos testképváltozási eredményeket, ami a hosszú távú kezelés abszolút előnyévé válik. Következtetés Az aszimmetrikus, reflexes izomaktivitásokat kiváltó pozícióbeállítások erős és hatékony alapot képeznek a scoliosiskezelésben, kiemelkedően a csontosodást megelőző időszakban. A nagymértékű izomaktivitás segíti a csontos, a konkáv, konvex deformációk akaratlagos feszítéstől nagyobb mértékű a fiziológiáshoz, az egyeneshez való közeledését. Ezen beállítások alkalmazásával rövidebb idő ráfordításával hatékonyabb korrekciókat érhetünk el.
A-0110
VálaszTörlésA thoracalis görbület kezelésének elvei és sajátosságai a Schroth szerinti scoliosiskezelésben
Németh Adél
Scolinea Gyógytorna, Budapest
Célkitűzés Az előadásom célja bemutatni azon kezelési elveket és sajátosságokat, amelyet a thoracalis gerincszakaszon alkalmazunk a gyógytornával történő scoliosiskezelés során. A terápia elsődleges célja, hogy a strukturális görbületként jelentkező gerincszakasz progresszióját megakadályozzuk, a következményes tünetek kialakulását elkerüljük, valamint a megváltozott külső testképen esztétikailag is javítsunk. Egy bizonyos fokérték után a létfontosságú szervek funkciócsökkenése figyelhető meg, ezért fő célunk, hogy a scoliosis mértékét ezen határérték alatt tartsuk. Módszer A görbület lokalizációjából adódóan a kezelés különleges és komplex ellátást igényel. A bordák által behatárolt gerincszakasz kisebb teret ad a javulásnak, de emellett a progressziónak is. A háromdimenziós terápia segítségével javítani tudunk a görbület lateralflexios, és rotatios komponensein. A thoracalis főgörbületű, medenceprominenciát is mutató esetekben különösen nagy jelentőséggel bír a túlkorrekciós helyzetek alkalmazása. Ezen pozícióban a teljes gerincoszlop vagy bizonyos szegmentumok fokozott transzlációjával elérhető a thoracalis szakaszon elhelyezkedő csontos- és lágyrészstruktúrák nyitása, nyújtása, aszimmetrikus terhelési viszonyokból való felszabadítása. A beteg által végzett aktív korrekció mértékét fokozhatjuk a ventralisan és dorsalisan elhelyezkedő bordapúpokon végzett korrekciós fogásokkal. A tornát megelőzően a besüppedt területeken alkalmazott lágyrésztechnikák szintén pozitívan befolyásolhatják a kezelés eredményességét. Eredmény A Schroth módszer szerint végzett kezelés eredményeként a rotatios komponens csökkenése, valamint a görbület fiziológiáshoz történő közeledése figyelhető meg. A terápia során szemmel jól látható egyre erősödő korrekciókat érhetünk el. A mellkaskosár szabadabb, mobilisabb állapota később fokozatosan emelkedő mértékben teszi lehetővé a beszűkült tüdőfunkció helyreállítását. Ezt támogatandó célzott légzésgyakorlatok tapasztalataink szerint jó hatásfokkal alkalmazhatók az eredmény stabilizálásában. Következtetés Thoracalis gerincszakaszt érintő scoliosis esetében a csontos deformációk akár nagyobb mértékű megjelenési lehetősége (anatómiai adottságok-csigolya, bordák) alapfeltételként vonja magával az aszimmetrikus izomerősítést megelőző, korrekten beállított deflektált és derotált alaphelyzetek alkalmazását a kezelésben. Ezen beállítások adják meg az alapot a megfelelő esztétikai és funkcióbeli (mellkaskosár) javuláshoz.
A-0111
VálaszTörlésAz idiopathiás strukturális scoliosis során kialakuló cervicothoracalis görbület kezelésének nehézségei és lehetőségei
Lukácsy-Fábián Eszter
Scolinea Gyógytorna, Budapest
Célkitűzés Az idiopathiás strukturális scoliosis egyes eseteinél megfigyelhető egy kifejezett cervicothoracalis kompenzatórikus görbület kialakulása, mely gyakran látványos vállpúp deformitással jár együtt. A cervicothoracalis ív anatómiai elhelyezkedése és adottságai miatt nehezen kezelhető struktúrának számít, behatárolja a caudalisan elhelyezkedő thoracalis görbület terápiás lehetőségeit, valamint a páciens számára számottevő esztétikai problémát jelent. Az előadás célja ezen konzervatív kezelési nehézségek elemzése és a terápiás lehetőségek bemutatása. Módszer A cranialisan elhelyezkedő kompenzatórikus deformitás kellő odafigyelést és körültekintést igényel. Az idiopathiás strukturális scoliosis kezelésében eredményesen alkalmazott Schroth módszer eszköztárában találhatóak bizonyos elemek, melyek elősegítik a cervicothoracalis görbület deflexióját és derotációját. A cranialis ív jelenlétekor már kis mértékű vállövi aszimmetriának is kellő figyelmet kell szentelni, hogy a vállpúp kialakulását megelőzzük. A precízen beállított kiindulóhelyzetek, a manuálisan vezetett feszítések, a folyamatos kontroll a scoliosis esetén nehezebben befolyásolható struktúrák korrigálásában is segítséget nyújtanak. Eredmények A csontos érés előtti időszakban megfelelően betanított és kivitelezett gyakorlatok a cervicothoracalis ív fokozódásának megakadályozását, illetve mértékének csökkenését, a vállpúp Scoliometerrel mérhető lelapulását, valamint a testkép előnyös változását segíthetik elő. Következtetés A cervicothoracalis görbület konzervatív kezelésének nehézségei ellenére a jól kiválasztott gyakorlatokkal, megfelelő pozícionálással, a tudatos kontroll betanításával bizonyos esetekben jó eredmények érhetők el. A kezelés nehézségei miatt mindenekelőtt nagyon fontos a cervicothoracalis ív kialakulásának lehetőség szerinti megelőzése.
A-0112
VálaszTörlésScoliosis - Ötven fokos történetek
Szarka Kovács Enikő
Scolinea Gyógytorna, Budapest
Célkitűzés Az előadás célja az ötven Cobb fokot már elért illetve meghaladott – operáció indikációs tartományába eső – gerincferdülés kezelési stratégiájának ismertetése három eset bemutatásán keresztül. Azokban az esetekben, ahol az operatív beavatkozás valamilyen okból kifolyólag (a taglalt esetekben a család beleegyezésének hiányában) nem kivitelezhető, a probléma súlyosságához és komplexitásához igazodva újabb célokat szükséges meghatározni a gyógytornában. Az idiopathiás scoliosis ezen stádiumában már nem csak ortopédiai problémát jelent. Műtét hiányában a gyógytorna kezelés elsődleges feladatává válik a hosszútávon jelentkező, cardiorespiratoricus elváltozások megjelenésének késleltetése, megakadályozása. A későbbi életkorokban esetlegesen jelentkező egyenetlen terhelésből adódó kisízületi gyulladások, kopások és a fájdalom megelőzése szintén kiemelten fontos a terápiában. Módszer A scoliosis komplex mivolta a kezelés során többféle terápia együttes alkalmazását teszi szükségessé. Súlyos scoliosisnál a gyógytorna fókuszába a progresszió megállítása, valamint a légzési és keringési rendszer támogatása kerül. A progresszó csökkentésének kulcsa a görbület nagyfokú distrakciója. Ez a Schroth módszerben kidolgozott túlkorrekciós helyzetekkel, illetve a gerinc háromdimenziós korrigált helyzetében végzett nagyfokú trakciójával (elongációjával) lehetséges. Mindezek hatásfokának növelésére különféle manuális technikákat alkalmazunk. A korrekcióval egy időben a korrigált helyzet stabilizálása erőteljes specifikus izomerősítéssel történik. A scolioticus deformitás az idegi struktúrák szintjén is problémákat okoz. A neurális rendszerben keletkező feszültségek csökkentésében az idegmobilizációs technikák nyújtanak segítséget. A scoliosis bordakosárra kiterjedő deformáló hatása a légzésmechanikára s később a keringésre is károsító hatással van. A cardiorespiratoricus állapot javítására kondíciófejlesztő gyakorlatokat, valamint légzésterápiát alkalmazunk. Eredmény Előadásomban a terápia lehetséges végkimeneteleit mutatom be három páciens közvetlen bemutatásával. Az első esetben a páciens napi négy óra tornát végzett szigorú gyógytornász kontroll mellett. Végül sikerült elkerülnie a műtétet, jelenleg a korzettről való leszoktatás a cél. A másodikként bemutatásra kerülő páciens esetében a scoliosis mellett meglévő alapbetegség miatt a gyógytorna esélyei a kezelési folyamatban jelentősen csökkentek, ez esetben az operáció jelenti a terápiás megoldást. A harmadsorban bemutatandó páciens esetében az állapot stagnálása valósult meg. Következtetés Összességében elmondható, hogy a terápia sikere leginkább a lehető leggyorsabb és a scoliosis súlyossági fokához igazodó beavatkozástól várható. Megfelelő célzott kezelés hiányában az egyre súlyosbodó állapot egyre komplikáltabb terápiával és rengeteg áldozattal jár. Az eredmény olykor az állhatatos gyógytorna ellenére sem kielégítő, hiszen a kezelés során egyéb tényezőkkel (társbetegség, időfaktor, család együttműködése stb.) is számolnunk kell.
A-0035
VálaszTörlésA Chenanau-korzett mint szemiaktív törzsortézis: színfolt a scoliosis mozgásterápiájában
Prommer Katalin - Nagy Szilvia Anna
SALUS Orthopedtechnika Kft., Budapest
Az előadás célja bemutatni a Cheneau-korzettet fizioterápiás szempontból, kidomborítva annak félaktív mivoltát. A segédeszköz hatásmechanizmusa ugyanis -optimális használat esetén- akár 70%-ban aktív elemeken nyugszik. Célunk a korzettspecifikus mozgásterápia biomechanikai alapokon való bemutatása, valamit a segédeszköz részben aktív korrekciós elemeinek fényében- számos lehetőséget felsorakoztatni, mely a mozgásterápia tárházát gazdagíthatja. A strukturális scoliotikus gyermekek, fiatalok kezelése igen összetett feladat. Ez nagy részben köszönhető a deformitás háromdimenziós jellegének, emellett pedig nem feledkezhetünk meg arról, hogy a nem pusztán egy scoliotikus test, hanem egy lélek bizatott a gondjainkra. A mozgásterápia felépítésénél a fizikális és a lelki tényezők egyenrangú súllyal esnek latba, sajátos színezetet adva a kezelésnek. Így a "hagyományos", megszokott gyakorlatkészleten felül olyan lehetőségek is említésre kerülnek, melyek színesebbé, ezáltal pedig élhetőbbé teszik a kezelést és együttműködést a korzettet viselő gyermekek, fiatalok számára.
A-0034
VálaszTörlésA mozgásterápia és/mint mozgásélmény jelentősége a scoliosis posztoperatív kezelésében
Nagy Szilvia Anna
SALUS Orthopedtechnika Kft., Budapest
Az előadás célja rámutatni a mozgásterápia és a gyógytornászi közreműködés fontosságára a korrekciós spondylodesisen átesett pácienseinknél, annak mind rövid, mind hosszú távú jelentőségére. Ez alkalommal kifejezetten szubjektív oldalról közelítve. A mozgásterápia a scoliosis kezelés valamennyi fázisában kulcsszerepet játszik: a betegség felismerésétől egészen az esetleges műtéti kezelésig. Korábban, a Harrington-korszakban a komplex mozgásterápia nélkülözhetetlen része volt a páciensek felépülésének. A modern háromdimenziós korrekciót nyújtó technikák térhódításával azonban mondhatni opcionálissá vált a gyógytornászi közreműködés a hospitalizációs időszakon túl. Kérdőíves felmérés segítségével illetve kezelés közben nyert információk által felmérésre került az operált páciensek mozgásterápiához fűződő viszonya, az azzal kapcsolatos tapasztalataik, testmozgással kapcsolatos szokásaik, fizikai aktivitásuk. A kapott válaszok és személyes visszajelzések alapján elengedhetetlen volna, hogy valamennyien részesülhessenek a fizioterapeuta segítségében: a hétköznapi életbeli praktikumok elsajátításától kezdve az erőnlét növelés érdekében. A mozgásterápia objektív jelentőségén felül továbbá kiemelendő annak mozgásélmény-forrás szerepe is, amely nemcsak a közérzete hat jótékonyan, hanem operáltjaink megérezhetik a a fizikai aktivitás jó ízét, s ezzel hozzájárulunk ahhoz, rátaláljanak a teljes, kondícióikhoz igazított, fizikai aktivitásban is gazdag élet útjára.
A-0024
VálaszTörlésA közösség erejéből építkezve'- a lelki támogatás szerepe a gerincferdülés konzervatív kezelésében
Schuster Barbara* - Marlok Ferenc**
*Vertebra Alapítvány, Budapest **SALUS Orthopedtechnika Kft., Budapest
CÉLKITŰZÉS Bár a gerincferdülés mozgásszervi betegség, a szakemberek tapasztalatai szerint a betegek nagy többsége betegségét és a korzett-viselést sokkal inkább lelki próbatételként éli meg, mint fizikai panaszként. Miért válhat lelkileg megterhelővé gerincferdüléssel élni? Csak néhány aspektus, felvetésként: ez a betegség látszik. Ami látszik, azt látják mások is. Akinek pedig ezzel a tudattal meg kell birkóznia, bizony legtöbbször egy érzékeny kamasz(lány). A betegséggel való találkozás akár sokkoló is lehet: a gyermek szembesül saját másságával, megváltozott testével, s ráadásul még műanyag korzettet is kell viselnie a nap huszonhárom órájában éveken át, amelyet rendszeres, szigorú napi gyógytorna egészít ki. A serdülőnek hosszú, mindennapos küzdelmet kell folytatnia, felvállalni a környezete előtt egy jobbára ismeretlen segédeszközt és egész életmódját a korzett-kezeléshez igazítani. S sajnos a deformitás, a megváltozott testkép, s maga a korzett is negatív hatásokat gerjeszthet: szégyenérzet, belső feszültségek, szorongás alakulhat ki, sérülhet a törékeny önbizalom, önértékelés. A nőiesség megélésében is mutatkozhatnak problémák. Nehezebbé válhat a kortárs közösségbe való beilleszkedés. A szülőkkel - a korzettviselés kapcsán megjelenő - konfrontáció pedig tovább terhelheti a velük való viszonyt. A gerincferdülés pedig nem egyszemélyes történet, mindig az egész családot érinti. Jól látszik tehát, hogy az érintett gyermekek többsége - teljesen érthetően - ellenáll, szíve szerint inkább menekülne a korzettviseléstől, nehezen vehető rá az együttműködésre. Éppen ezért nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a fizikai állapotváltozásra való törekvés mellett kapjon legalább ugyanakkora szerepet a pszichés problémák feloldása is, a gyermekekkel való törődés pedig személyes, igazi odafigyelés legyen.
A-0029
VálaszTörlésA lelki támogatás szerepe a gerincferdülés műtéti kezelésénél
Schuster Barbara
Vertebra Alapítvány, Budapest
A-0129
VálaszTörlésA babahordozás ortopédiai vetületei
Szeverényi Csenge - Soltész István
DE, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Ortopédiai Klinika, Debrecen
Napjainkban a babahordozás virágkorát éli. Babahordozó klubok, egyesületek, iskolák, honlapok alakulnak. A babahordozás szó itt nem elsősorban a babák gépjárműben való szállítását, vagy a gyermek egyszerű ölbe vételét jelenti. A kifejezés a babák kötődő nevelését segítő, testközeli hordozást biztosító eszközökkel végzett babahordozást jelent. Ilyen eszközök a különböző hordozókendők, kenguruk, a mei tai, a félvállas karikás kendők és ezek keverékei. A babahordozás különböző módszerei, lehetőségei már-már divatirányzatként jelennek meg. Gyermekortopédiai szakrendeléseken a szülők teljes joggal fordulnak hozzánk kérdéseikkel, hogy mi milyen hordozási módszert javasolunk. Előadásomban az ezzel kapcsolatos szakirodalmat és az üzletekben kapható hordozóeszközöket áttekintve szeretnék összefoglalást adni a babahordozás ortopédiai vetületeiről.
A-0273
VálaszTörlésPostoperatív térdkontraktúra kezelési lehetősége gyermekkorban
Kassai Tamás - Varga Marcell - Molitorisz Dániel - Vadász Andrea - Hargitai Ernő
Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Gyermektraumatológia, Budapest
Célkitűzés: A felnőtt térdsérülések esetleges műtétek után kialakuló mozgás korlátorozottságok kezelése is igen nehéz feladat. A bemutatott esetekben olyan összetett problémákat szeretnék felvetni, melyek megmutatják, hogy gyermekkorban is előfordulhatnak ilyen feladatok. Módszer: az első esetben térdízületi idegen test gyulladásos folyamata kiterjedt synovitise többszöri gyermeksebészeti feltárásra és antibiotikumos kezelésre MRI vizsgálatokra sem gyógyult. A femur osteomyelitise alakult ki. Átvétele után kiterjedt ventrális és dorsális feltárásból elvégzett synovectomia, az osteomyelitis feltárása gentamycin golyók használata, majd térdízületi öblítés mellett sikerült a gyulladást csökkenteni, majd közel egy éves gyógytorna után teljes funkciót és növekedést elérni. A második esetben LCA kiszakadás Herbert csavaros műtétje után kialakult mozgászavar miatt végzett kiterjedt arthrolysis epidural kanül biztosította fájdalmatlanság mellett tudtunk kicsivel jobb mozgástartományt elérni és járóképességet helyreállítani. Eredmények: vesztett helyzetből kiterjedt műtétekkel agresszív kezeléssel lehetséges funkciójavulást elérnünk. Következtetés: a legjobb kezelés a prevenció lenne, ezekben az esetekben többszörös olyan kezeléssekkel találkoztunk mellyel teljes szívből nem tudtunk egyetérteni. Ezek az esetek is felhívják a figyelmet, hogy a gyermek-traumatológia centrumok kialakítása szükséges.
A-0123
VálaszTörlésAlkalmazhatunk-e elektro- és mechanoterápiás kezeléseket fém implantátumok jelenléte esetén? (Randomizált, prospektív vizsgálat tervezete)
Tar Lívia* - Kovács Ernő** - Szabó Zsolt Gábor* - Kazacsay Ferenc*
*Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Traumatológiai Osztály, Miskolc **Miskolci Egyetem, Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék, Miskolc
Jelenleg, általánosan elfogadott álláspont az implantátummal rendelkező betegek elektro- és mechanoterápiás kezelésének tilalma. Általános okokként az implantátumok felmelegedését, kilazulását, gyulladásos folyamatok megjelenését, fájdalom, duzzanat és egyéb szubjektív panaszok kialakulását szokták említeni. Saját tapasztalatunk több esetben (részben tudatos, részben véletlen) azt mutatta, hogy implantátumok esetén alkalmazott elektro- és mechanoterápiás kezelések esetén a fent felsorolt mellékhatások nem jelentkeztek. Célkitűzés: Célul tűztük ki, hogy bebizonyítjuk az implantátumok jelenléte ellenére kellő odafigyeléssel és utánkövetéssel végzett elektro- és mechanoterápia esetén, a fenti szövődmények mellékhatások megjelenése nélkül is alkalmazható. Módszer: Osztályunkon 2011.04.01-től az implantátummal rendelkező és postoperatív fizioterápiás kezelésben részesülő betegeinket véletlenszerűen két csoportba osztjuk. Mindkét csoport kezelése, követése és eredményeinek kiértékelése azonos, különbség csupán abban van, hogy egyik csoport részesül, másik csoport nem részesül elektro- és mechanoterápiában. Az eredmények összehasonlítása érdekében minden páciens esetében a kezelés megkezdése előtt, illetve ezt követően 3 hetente RTG dokumentáció készül az implantátummal rendelkező testrészről. Minden kezelés előtt és után az érintett terület 3 pontos percután hőmérséklet meghatározására kerül sor. Ugyancsak a kezelés kezdetekor, illetve minden kezelést követően azonnal vérnyomást mérünk illetve, egy az esetleges panaszokat feltáró kérdőív kitöltésére kerül sor. A kérdőív a jelentkező esetleges panaszok felsorolása mellett egy Vizuál Analóg Skálán (VAS) alapuló fájdalom és elégedettség vizsgálatot is tartalmaz. A vizsgálatba csak azok a sérültek kerülnek, akik minimum 10 alkalommal részesültek postoperatív fizioterápiás kezelésben. Eredmények: Várhatóan a rendelkezésre álló eredmények összehasonlítása fogja alátámasztani vagy cáfolni a célkitűzésekben megfogalmazott empirikus megfigyelésünket, mely szerint implantátumok esetén alkalmazott elektro- és mechanoterápia szövődmény mentesen alkalmazható. Következtetés: Randomizált, prospektív vizsgálatunk tervének bemutatásával szeretnénk előzetes vélemények és javaslatok alapján kiegészíteni protokollunkat és hasonló vizsgálat elvégzését kezdeményezni különböző centrumokban.
A-0162
VálaszTörlésVezetéses blokkok szerepe a korai mobilizálásban nagyízületi protézis műtétek után
Mersich István - Kaka Adefemi - Aros Attila
Barlborough NHS Independent Treatment Centre, Chesterfield, United Kingdom
A-0167
VálaszTörlésA DSGM kezelés helye a posttraumás rehabilitációban
Baranyai Ágnes - Kricsfalusy Mihály - Kassai Tamás
Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest
CÉLKITŰZÉS A DSGM (Dévény féle manuális technika és módszer) eredményessége közismert a hypoxiás agykárosodott csecsemők kezelésében. Az már kevésbé tudott – ennek szervezési, ill. személyi okai is vannak – hogy a sérülések utáni fizioterápiában is sikeresen alkalmazható MÓDSZER Az előadás során röviden ismertetjük a technika lényegét. Válogatott betegeknél – kontraktúrák, fájdalmas mozgásbeszűkülések esetén, illetve gyerek sérülteknél kerül alkalmazásra. Időigényes, és speciális előképzettséget igényel, felnőtt sérülteknél komoly fizikai igénybevételt is jelent a terapeuta számára, azonban már néhány kezelés után észleljük a funkciók javulását, a mozgásterjedelem növekeését. EREDMÉNY A kezelések hatékonyságát néhány – térd, csípő illetve könyöksérült – betegünk ismertetésén keresztül mutatjuk be, akiknél sikerült elkerülnünk az érintett ízületek (újabb) műtétjét, arthrolysisét, bár ennek lehetősége fennállt, ezért is került sor a DSGM kezelés alkalmazására. KÖVETKEZTETÉS A DSGM módszer eredményesen alkalmazható több típusú sérülés, posttraumás kontraktúra kezelésében, segítségével akár megelőzhetők az ízület felszabadítását célzó műtétek, és elfogadható funkciót lehet elérni nehéz, szövődményes esetekben is.
A-0292
VálaszTörlésA gyógytornász szerepe a posztoperatív mozgásszervi rehabilitációs teamben
Veres-Balajti Ilona
DE, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, NK Fizioterápiás Tanszék, Debrecen
Célkitűzés: A gyógyító munkában a posztoperatív ellátás során, csak akkor lesz hatékony és gyors a beteg funkcionális képességeinek a helyreállítása, ha az orvos mellett több olyan szakember- például gyógytornász- is segíti a rehabilitációs team munkáját, akik célzott mozgásprogram összeállítására képesek, és a funkció helyreállítás során folyamatosan tudják követni valamint mérni a beteg aktuális állapotát és ennek ismeretében alakítják az alkalmazni kívánt módszereket. A cél, minden posztoperatív ellátás során, a meglévő funkciók pontos felismerése, a teljesítőképesség pontos megítélése és ezek alapján egy olyan funkcionális tréning összeállítása mely a legrövidebb időn belül biztosítja a betegnek, hogy az önállóságát részben vagy egészben visszanyerje és képessé váljon a családba, munkahelyre, társadalomba való beilleszkedésre. Módszer: A gyógytornász kvantitatív vizsgálati módszerekkel felméri a károsodás mértékét, a posztoperatív ellátás során. Ehhez használ szemiobjektív becsléseket, minősítéseket vagy vizuális analóg skálákat például az önellátó képesség megítélésére és a fájdalom feltérképezésére valamint objektív méréseket az izomerő és a terhelhetőség meghatározására. Speciális tesztekkel definiálja a károsodás pontos helyét és mértékét. Ezek alapján állítja fel a funkcionális diagnózist, és meghatározza azokat a mozgásformákat, amelyeket a tréning során érdemes alkalmazni az izomaktivitás érdekében még a fájdalmas, vagy más problémás testrészeken is. Eredmények: A mozgásszervi rehabilitációs program legfontosabb eredménye minden esetben az életminőség javulása. Ennek mértékét legtöbbször a betegek szubjektív visszajelzése alapján lehet értékelni, vagy más, akár kérdőíves vizsgálatokkal is meg lehet határozni. Következtetés: A posztperatív gyógyító munka sikere nagy mértékben függ a megfelelően kiválasztott és elvégzett műtéttől, de sohasem lehet tökéletes a funkció helyreállítása a gyógytornász munkája nélkül. Sok esetben lehet igaz, hogy az idő gyógyít, de a mozgásszervi rehabilitációban csak a megfelelő funkcionális tréninggel együtt fog gyógyítani.
A-0230
VálaszTörlésCompliance szerepe a gyógyításban (esetbemutatás)
Dézsi Zoltán - Németh Árpád
Kenézy Kórház Nonprofit Kft. Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Debrecen
Célkitűzés: A szakmai protokolok magukban nem biztosítják a beteg gyógyulását. A helyesen választott kezelési módszert egy eseten keresztül mutatjuk be. Anyag és módszer:Egy súlyos sérülés tanulságának elemzése. Nagy energiájú sérülés következtében kialakult darabos ízületbe hatoló tíbia törésnél alkalmazott kezelésünket mutatjuk be. Az ellátás során a jó eredmény eléréséhez, -- hogy a beteg korábbi tevékenységét panaszmentesen lássa el-- a végtag megmentése mellett szükséges volt a beteg, az orvos és a gyógytornász közös, következetes és összehangolt munkája. Konklúzió: A team munka és a compliance jelentősége a baleseti sebészeti ellátásban ,mely a beteg gyógyulásához vezet.